Felvételi pontszámítás Pontszámítás alapképzésre és egységes osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (érettségi pontok) összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, Mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. A két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. A felsőoktatásba csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot. Középiskolai felvételi pontszámítás példa. Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy Mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.
Ezeket két csoportra lehet osztani: • jogszabály alapján minden képzési területen járó többletpontok (ilyenek az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, illetve az előnyben részesítésért adható pontok) • képzési területenként adható többletpontok (például tanulmányi és művészeti versenyeredményekért, szakképesítés vagy sporteredmény alapján járó pontok). A felvételi összpontszám • Alapképzési szak, illetve egységes, osztatlan képzések esetén kétféleképpen számolhatják a pontokat: • tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok • (érettségi pontok x 2) + többletpontok
A tanulmányi pontok • A tanulmányi pontok másik felét az érettségi eredményeid adják. • Ezt úgy kapjuk meg, hogy a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész számra kerekítjük, ez szintén maximum 100 pont lehet. Tehát, ha a jelentkező mind az öt tárgyból 100 százalékot teljesített, akkor a számítás a következő: (100x5)/5 = 100, így van meg a maximum 100 pont. Az érettségi pontok • Az érettségi pontokat a szakhoz tartozóan követelményként meghatározott vizsgatárgyak közül kettőnek a százalékos eredménye adja. Amennyiben követelményként több érettségi tárgy választható módon van előírva (vagyis a vizsgatárgyak között "vagy" szerepel), akkor a jelentkező számára legkedvezőbb két tárgy eredményéből kell számolni az érettségi pontokat. Lóczy Lajos Gimnázium. Az érettségi pontok • Az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményei alapján kell kiszámolni. A pontszám egyenlő az érettségin elért százalékos eredménnyel. Értelemszerűen az érettségi pont maximálisan kétszer 100, azaz 200 pont lehet Többletpontok • A tanulmányi és érettségi pontokon kívül (200+200) különböző jogcímeken további maximum 100 többletpontot szedhet még össze a jelentkező.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián legalább 3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 500 pont. Előnyben részesítés alapján: maximum 40 pont Hátrányos helyzetű jelentkező: 20 pont Halmozottan hátrányos helyzet miatt: 40 pont Fogyatékossággal élő jelentkező (hallás-, látás-, mozgássérült; beszédfogyatékos; autista; diszlexia; diszgráfia; diszkalkúlia; viselkedési zavaros) esetében: 40 pont Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül: 40 pont.
A rendelet 4. §-ában hivatkozott szakági műszaki szakbizottság a villamos berendezések és védelmi rendszerek tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban szakági műszaki előírásokat fog megalkotni. Ezen előírások, mint a szakma szabályai segíteni fogják a jogalkalmazókat, így a villamos biztonsági felülvizsgálatot végzőket is abban, hogy a tevékenységüket eredményesen elláthassák. Ennek részeként kerülhetnek kidolgozásra a jövőben egyebek mellett a dokumentáció tartalmi elemei tekintetében azok a javasolt (nem kötelező) szempontok is, amelyeket meghatározása jogszabályi szinten nem indokolt. Tájékoztatom továbbá, hogy a rendelet a módosítást követően sem írja elő, hogy villamos biztonsági felülvizsgálatot csak az végezhet, aki a 45/2011. Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat | Power Safety Kft. | Munkabiztonság felsőfokon. ) BM rendelet szerinti tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. " A tűzvédelmi tudásbázis a Magyar Elektrotechnikai Egyesület álláspontját is kikérte. Az Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály Érintésvédelmi Munkabizottság Operatív Csoportjának válasza a következő: "Mindenekelőtt arra kell rávilágítanunk, hogy egy deregulációs folyamat jogszabályi többlépcsős végrehajtása az első lépcsőnél (rendeletalkotás) tart, amelyet egy sor további változásnak kell követnie, illetve fog követni!
(21. ) kerület, Csepel, villanyszerelő Budapest XXII. (22. ) kerület, Budafok, Budatétény, Nagytétény, villanyszerelő Budapest XXIII. Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat. (23. ) kerület, Zsámbék, Budakeszi, Adyliget, Budakalász, Dunaharaszti, Halásztelek, Törökbálint, Üröm, Pomáz, Csobánka, Szentendre, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Dunakeszi, Göd, Fót, Csömör, Kistarcsa, Nagytarcsa, Őrbottyán, Csomád, Gödöllő, Veresegyház.
Fontos, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálatot a lakástulajdonosnak a lakóépületek villamos berendezésein, folyamatosan, legalább 6 évente el kell végezni. De az sem közismert tény, hogy nem csak ez az időszakos felülvizsgálat kötelezettsége terheli a tulajdonosokat, mert a lakások villamos felülvizsgálatát akkor is kötelező megvalósítani, ha azt bérbe adják vagy átruházzák (tulajdonosváltás történik). A bérlők biztonságát szolgálja ez a rendelkezés, hiszen számukra a bérleti szerződés alapján a bérbeadónak egy biztonságos elektromos hálózattal rendelkező bérleményt kell folyamatosan szolgáltatnia. De van a kötelezettség alól kivételt biztosító szabály is. Nem szükséges a lakások villamos biztonsági felülvizsgálata, ha két feltétel együttesen teljesül. Az egyik, hogy a lakásban fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és a másik, hogy a 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések. A villamos berendezések felülvizsgálata mindig a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik, ezért a korábban az elvárásoknak megfelelő technikai megoldások az idő múlásával már nem biztos, hogy elfogadhatóak maradnak.