Most viszont végre rájöttünk arra, hogy eddig csak önmagunkat kínoztuk. Ebből elég volt, csak pozitív dolgokra kell koncentrálni. Ha arról álmodunk, hogy egy szellem támadt ránk, az rossz kedvet vagy az elfojtott haragot jelképez. Valószínűleg valamit eltitkolunk valaki előtt, ezért ezeket az érzéseket egy álomban vetítjük ki. Itt az ideje megtanulni úgy irányítani ezt a rossz energiát, hogy az ne befolyásolja negatív irányba az egészségünket. Ha azt álmodjuk, hogy mi magunk vagyunk a szellem, azt jelenti, hogy volt valami a múltunkban, amelytől még most is félünk. Ez egy fájdalmas emlékből, elfojtott érzésből vagy bűntudatból eredhet, de származhat akár halálfélelemből is. Szimbolizálhatja azt is, hogy megpróbálunk kijutni egy kényelmetlen helyzetből, amely zavar minket. Lehet, hogy menekülünk a felelősség elől vagy hazugsággal próbálunk megszabadulni egy nagy problémától. Ez az álom azt az érzést is szimbolizálhatja, hogy a partnerünk elhanyagol minket. Lehet, hogy nem szentel nekünk elég figyelmet, ezért jelentéktelennek érezzük magunkat.
Alvás közben az agy nem kapcsol ki, hanem különös működést mutat – ennek köszönhető, hogy álmodunk. A tudomány régóta igyekszik feltárni, milyen funkciót látnak el az álmok, és milyen összefüggés lehet az álmok és aközött, ami az elmében zajlik alvás közben. Az alvás több szakaszra oszlik, amelyek ciklikusan ismétlődnek éjszaka – írja az Elemental cikke. Megkülönböztetünk ún. REM- és NREM-fázisokat, vagyis gyors szemmozgással járó és szemmozgás nélküli szakaszokat. Az alvás fokozatosan mélyül, és a kezdeti NREM-szakaszokban az agyhullámok még viszonylag gyorsak, majd egyre lassulnak. A REM-szakaszban, vagyis a mély álom alatt már kevesebb mint 4 Hz-es frekvencián regisztrálhatjuk őket. Ilyenkor kevésbé reagálunk a külső zajokra, és a környezeti hatások nehezebben ébresztenek fel. Mély alváskor a legélénkebbek az álmok A gyakori tévhittel ellentétben álmok nemcsak a REM-szakaszban jelentkeznek, de tény, hogy ekkor a legélénkebbek, a leghosszabbak és a legkülönösebbek. Az agy ilyenkor gátló utasításokat küld a motorikus rendszernek, ami csökkenti, olykor meg is bénítja az izomműködést, nehogy elkezdjünk testi reakciókat adni az álomban történtekre.
Mitől függ, hogy mit álmodunk? Erősen befolyásolhatja álmainkat, hogy mivel foglalkoztunk aznap. Ha például egyetemistaként a vizsgaidőszak kellős közepén járunk, nagyon valószínű, hogy álmodni fogunk azzal, hogy vizsgázunk, esetleg a félelmeinket - nem készültünk még el a tanulással, rossz tételt húzunk, megbukunk, lekéssük a vizsgát - látjuk megelevenedni álmainkban. Számos kultúrában az álmoknak jövőbelátó szerepet tulajdonítanak, ám a szakemberek szerint ezek az álmok csak látszólag mutatják a jövőt, valójában a közelmúltról szólnak, arról, amivel hosszú időn át foglalkoztunk pl. vizsgára készülés, esküvőszervezés, nyaralás vagy ami velünk történt és kihatással van az életünkre, esetleg valamilyen módon megérintett bennünket pl. egy barát külföldre költözése, családtag betegsége. Az álommal foglalkozó kutatók szerint általában több rossz álmunk van, mint jó. Előfordulhatnak kifejezett rémálmok is, és rémálom zavarról beszélünk, ha ezek nagyon gyakoriak vagy nagy szenvedést okoznak – annyira, hogy az illetőt gyakran felébresztve rontják az alvásminőséget.
Az átmenet az alvásból az ébrenlétbe így talán kevésbé brutális, kevésbé hangsúlyos; tovább elidőzhetünk abba az állapotban, amelyben álmainkban voltunk. Még vissza is süllyedhetünk pár percre az álmunkba, mielőtt nappali tevékenységünkbe belefognánk. Megtanulhatjuk napról-napra, hogyan tudunk álmainkra visszaemlékezni. Hamarosan létrejön az a légkör, amely kedvezőbb az álmok számára, és lehetővé teszi, hogy emlékezzünk arra, amit átéltünk az éjszaka folyamán: mindezt aztán lefordíthatjuk és megmagyarázhatjuk. Az álom feldolgozásának mechanizmusa Az álom feldolgozásának mechanizmusai között elsődleges helye van a tömörítésnek, nagyon fontos fogalom ez az álomfejtésben. Ahhoz, hogy álmainkban egy adott tárgyat vagy szituációt felidézzünk, a lehetséges szimbólumok és utalások közül azokat használjuk és jegyezzük meg, amelyek a legtöbb eseményhez kapcsolódnak. Úgy tűnik, hogy az álom érthetően akar kifejezésre jutni, ezért az ébrenléti állapotban leggyakrabban előforduló szimbólumokat alkalmazza inkább.
A rémálmok egy része traumákhoz kötődik, ilyenkor poszttraumás rémálmokról beszélünk, de rossz álmaink lehetnek ismeretlen eredetűek is.
Ezért érzed gyakran a rémálmok esetén, hogy el szeretnél futni, de a lábad képtelen mozdulni. Egy 2017-es kutatásban a tudósok azt próbálták kideríteni, vajon az agytevékenység vizsgálatából megjósolható-e, miről álmodnak az alanyok az NREM- és a REM-álom alatt. A résztvevőket, akiket EEG-vel figyeltek, felébresztették az éjszaka különböző pontjain, és megkérték őket, hogy írják le az álmaikat. Mint kiderült, minél alacsonyabb frekvenciájúak az agyhullámok, annál élénkebbek az álmok. Erősebb agyhullám-tevékenység esetén gyakoribb, hogy egyáltalán nem is emlékszünk rá, hogy álmodtunk. Ajtó egy másik világra... Image Source / Getty Images Hungary A hamis érzetek köré fonódnak az álmok, vagy fordítva? Amikor álmodunk, bármilyen, a valóságban is észlelhető fizikai vagy mentális benyomást képesek vagyunk átélni. A REM-szakaszban tapasztalt álombéli ingerek észlelésekor az agy ugyanazokat a folyamatokat aktiválja, amelyek éber állapotban feldolgozzák a hasonló ingereket, ezért annyira élénkek és valószerűek ezek a történések.
Ehhez hozzájárulnak a túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok, valamint a túl korán kezdett magassarkú hordás is. Mielőbb forduljon orvoshoz, ha a következőket tapasztalja: Kezdő futók 10 leggyakoribb hibája A futás nem csak az állóképességet javítja, és segít az ideális testsúly elérésében, de fiatalon is tart. A felhőtlen örömért azonban kerüljük el a leggyakoribb hibákat! Duzzanat okozta fájdalom a saroknál. Zsibbadásérzés, fájdalommal és esetleg lázzal kísérve. Képtelen a normális járásra. Ha nem tudja visszafeszíteni a lábfejét. Ha nem tud lábujjhegyre emelkedni. Kevésbé sürgős eset, de jobb szakember segítségét kérni, ha: A sarokfájdalom tovább tart egy hétnél. Nem csak akkor jelentkezik a fájdalom, ha áll vagy jár. Kezelési és megelőzési lehetőségek Izomsérülések: zúzódás, izomszakadás, vérömleny Lágyrészzúzódás: a fizikai behatás a csontot nem, csak a bőrt, esetleg az izmot károsítja. Gyakori panasz a sarokfájás, de könnyen orvosolható. Mivel kisebb mértékű sérülésnek tűnő esetekben a sérültek nem mindig fordulnak orvoshoz, ezért például a bőr mechanikai sérülésével járó sérülések csapdát rejthetnek magukban.
Mennyi kezelés szükséges a teljes gyógyuláshoz? A lökéshullám terápia nem ígér azonnali fájdalomcsillapítást, de hosszútávú megoldás lehet sarokfájdalom esetén. Egyéntől és az adott problémától függ, hogy kinél hány alkalommal érdemes a kezelést végezni, de általában 5 alkalommal javasoljuk (maximum 10 alkalom), általában hetente egyszer. Sarokfájdalom - Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő. Ennyi idő kell a szervezetnek, hogy beinduljon az öngyógyító mechanizmus és megszűnjön a fájdalmat kiváltó gyulladás a szervezetben. A lökéshullám kezelés hatása még hónapokig fokozódhat, és akár évekig nem tér vissza a fájdalom az adott területre.
Túlerőltetés A kötött vádli mellett a túl feszes talpi kötőszövet is hozzájárulhat a sarokfájdalom és a sarkantyú kialakulásához. A talpon átívelő kötőszöveti szalag (fascia plantaris) - amelynek jelentős szerepe van a talp izmainak, inainak és a láb boltozatának fenntartásában - terhelés hatására megvastagodhat. Ilyenkor az eredendően 2-4 mm vastagságú szalag, akár duplájára is duzzadhat. Túlsúly A jelentős túlsúllyal rendelkezőknél kiemelkedően magas azok száma, akiknek rendszeresen fáj a sarkuk. Ennek oka a sarokra nehezedő extrém súly és az ebből adódó terhelés. A túlsúlyból adódó sarokfájdalom gyakran érinti a kismamákat is, hiszen nálunk is jelentősen növekedhet a testsúly, főleg a várandósság vége felé. Lúdtalp A lúdtalp egy statikai deformítás, amely akkor alakulhat ki, ha a láb teherbíró képességét jelentősen meghaladja a rá nehezedő súly. A mindennapok megkeserítője: talp-és sarokfájdalom. Ez előfordulhat túlsúly esetén, de olyankor is, ha állómunkát végzünk, s ezáltal megbomlik a terhelés és a teherbíró képesség egyensúlya. Sarkantyú A sarkantyú a sarokcsont kinövése, egy sarkantyúhoz hasonló képződmény, amely kialakulhat a sarokcsont hátsó és talpi részén is.
A sarokfájdalom meglehetősen gyakori probléma, amely sokszor kellemetlen, de csak az esetek egy részében áll mögötte komoly betegség. A sarkak fájdalma általában magától elmúlik, de vannak esetek, amelyeket mindenképpen érdemes orvossal ellenőriztetni. A leterhelt sarok Az emberi lábfejet 26 csont építi fel, közülük a sarokcsont a legnagyobb. A sarok feladata, hogy biztosítsa a támasztékot a test súlyának, éppen ezért a sarkunk minden egyes lépésünknél komoly behatásnak van kitéve. A szakértők szerint járáskor a testsúly 1. 25-szöröse, futáskor a 2. 75-szöröse nehezedik a lábunkra. Éppen ezért ez a terület sérülékenyebb és fájdalma jelentősen befolyásolja az állapotunkat. A fájdalmak jelentős része mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is. A leggyakoribb probléma Kocogás és a futás hatása a szervezetre Napjainkban a futás, ill. kocogás népszerűsége növekvő tendenciát mutat, amely főleg praktikusságának köszönhető: szinte semmi felszerelést nem igényel, csak egy jó futócipőt.
A lökéshullám terápia lényege, hogy a keletkezett hanghullámok útján a különféle szöveteket mechanikai stimulusnak vetjük alá, és ez a keringés fokozásával segíti elő a gyógyulást. A lökéshullám terápia (ESWT - Extracorporal Shock Wave Therapy) egy gyors és operációs beavatkozást nem igénylő konzervatív kezelés a mozgásszervi betegségekben szenvedőknek (sarokfájdalom, teniszkönyök, izomcsomók). Forrás: Mi segíthet a sarokfájdalmon? - Ha plantaris fasciitis okozza a sarokfájdalmat, 1-2 hétig pihentetés mellett szóba jöhet egy nem-szteroidos gyulladáscsökkentő terápia és/vagy a lökéshullám terápia. Ugyancsak első terápiaként merülhet fel a személyre szabott talpbetétek, sarokemelők használata, amelyek tehermentesíthetik a plantaris fascia, a talpi bőnye feszülését, ezáltal a fájdalmat. (Elsőként 3-5 hétig érdemes a szilikonos sarokéket hordani, utána következhet a lúdtalpbetét. ) Elhúzódó, javulást nem mutató eseteknél - ha nincs ellenjavallat – a helyileg beadott szteroid injekció néhány alkalommal ismételve hosszabb időre csökkentheti a tüneteket.