B-s kézilabdacsapatában játszott. 1970-től a helyi MHSZ Repülőklubba járt, ennek eredményeként kerülhetett a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülőgép-vezetői szakára, mert mindenképpen repülőgépet szeretett volna vezetni. Ezért kezdte meg tanulmányait Krasznodárban, az Azovi-tengerparti élmények máig "kísértik".
Szanticskára suhanunk. Csodás a júliusi nyár – "ég a napmelegtől a kopár szík sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta" –, igyekszünk is élvezni. Gyönyörű vagy, Magyarország, gondolom magamban a Cserehát dombjait nézve, majd megállunk fotózni. Maradnék, de nem lehet. Irány Szanticska! Pál Gergő szanticskai, immár 15 esztendeje. Mindenkit ismer a faluban. Mondhatni könnyű dolga van, hiszen a feleségén és háromhetes gyermekén kívül öccse, Gergő csak, aki állandó lakosa a falunak. Annak a falunak, amely 1987–88 környékén majdnem kihalt. Tulajdonképpen Gergő édesapja, István mentette meg a települést, mert 1988-ra már csak Etelka néni maradt az utolsó őslakos, de idősek otthonába költözött, így Pál István egyedüli szanticskai lett. Szanticska pál istván horthy. Aztán óriási összefogással, sok-sok tenni akaró emberrel megindult a falu "feltámasztása". Rokker Zsolti az alpolgármester és a csend is ide jár pihenni. Bár ma is alig lakják, Szanticska jó példa arra, hogyan lehet egy gyakorlatilag teljesen kihalt falut – divatos kifejezéssel élve – fejlődési pályára állítani.
(Egészen bizsergető, amikor feltűnik a hold magasan az égen, majd a közelben hallod a közlekedő vaddisznók lépteit. Vagy az, amikor egy bagoly elkezd hangosan huhogni az egyik közeli fa ágáról) A terület évről évre egyre több vadászt fogad, ami egyben az állatállomány fokozatos csökkenését is eredményezi. De ami miatt ez itt nem akkor aprobléma, hogy az elszigeteltség miatt nem ment végbe a tájrombolás jelentős része. A tájra oly jellemzőek a csere-tölgyesek (a név is innen ered), illetve az akác- és fenyőfák. A terület kulturális értékei közé a borospincéket és a szőlőültetvényeket lehet sorolni, míg van egy-két érdekes Árpád-kori rom is, amit érdemes lehet meglátogatni. Szanticska Pál István. Az Anjou királyok építészete is megfigyelhető, míg a kuruc várromok egy kis változatosságot visznek bele a történelmi részekbe. A vidék egyik sikertörténete Szanticska, ami 1980-ra majdnem elnéptelenedett, amikor Pál István felélesztette a falut – munkahelyeket teremtett, vonzóbbá tette a turisták számára. Fáradozásaiért később Európa Falufejlesztési Díjjal honorálták.
főépítésze Mezei Sándor, okleveles építőmérnök Dr. Tihanyi Csaba, Baranya megye főépítésze Győri Kommunális Szolgáltató Kft.
Bár ez sokszor nem sikerül, de az ember mégis elégedettséget érez, amikor meghallja a legapróbb neszeket is. (Egészen bizsergető, amikor feltűnik a hold magasan az égen, majd a közelben hallod a közlekedő vaddisznók lépteit. Vagy az, amikor egy bagoly elkezd hangosan huhogni az egyik közeli fa ágáról) A terület évről évre egyre több vadászt fogad, ami egyben az állatállomány fokozatos csökkenését is eredményezi. De ami miatt ez itt nem akkor aprobléma, hogy az elszigeteltség miatt nem ment végbe a tájrombolás jelentős része. A tájra oly jellemzőek a csere-tölgyesek (a név is innen ered), illetve az akác- és fenyőfák. A terület kulturális értékei közé a borospincéket és a szőlőültetvényeket lehet sorolni, míg van egy-két érdekes Árpád-kori rom is, amit érdemes lehet meglátogatni. Szanticska pál istván tóth király alexandre. Az Anjou királyok építészete is megfigyelhető, míg a kuruc várromok egy kis változatosságot visznek bele a történelmi részekbe. A vidék egyik sikertörténete Szanticska, ami 1980-ra majdnem elnéptelenedett, amikor Pál István felélesztette a falut – munkahelyeket teremtett, vonzóbbá tette a turisták számára.
Megtalálták az egykor a Dísz téren álló vöröskereszt székház eredeti gránit tábláit, a királyi palotában előkerült egy eredeti Hauszmann-kori lépcső, a Csikós udvaron pedig egy eddig fel nem tárt, középkori várfalszakasz - közölte a Várkapitányság. MTVA Archívum | Budapesti képek - Budai Vár. A Budavári Palotanegyed megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Program keretében a budai Vár több területén zajlanak régészeti feltárások, valamint korábban lerombolt épületek helyreállításának előkészítő munkálatai. A terveknek megfelelően halad a Dísz tér sarkán az egykori vöröskereszt székház visszaépítéséhez szükséges tereprendezés, a királyi palota déli összekötő szárnyának hiteles rekonstrukciója és a Csikós udvar megújítása is - írja közleményében a Várkapitányság. A fejlesztések eredményeként újjászületik a Vöröskereszt Egylet egykori székháza, amely 1948-ig a Dísz tér sarkán állt. Az évtizedekig elzárt terület feltárása januárban kezdődött, akkor Mikula Ferenc több mint 100 éves alkotásai, Álmos és Előd vezér szobrai kerültek elő a beomlott pincéből.
Most a székház eredeti gránit tábláinak töredékeit találták meg a régészek. A Hauszmann Alajos tervei alapján 1902-re felépült székház déli, reprezentatív bejáratának falát egykor három gránit tábla díszítette. Feltételezhetően most ezekből került elő két tábla, amelyek a második világháború alatt összetörtek. A tábla darabjait a régészek most össze is tudták állítani. A két tábla egyikén az 1902-es központi igazgatóság névsora, míg a másikon a legfőbb védnökök nevei voltak olvashatók: "Legfőbb védnökök: Ő császári és Apostoli királyi Felsége I. Ferenc József. Ő császári és királyi Fensége Mária Valéria főherczegasszony. Legfőbb védnökhelyettesek: Ő császári és királyi Fensége Lajos Győző főherczeg, Ő császári és királyi Fensége Klotild főherczegasszony". "Beszédes" lépcső A tájékoztatóban beszámolnak arról, hogy egy másik, szintén több mint 100 éves értékes lelet a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyának rekonstrukciója során került elő. A szakemberek az épületrész helyreállítási, bontási és tisztítási munkálatai közben egy Hauszmann-kori tömbkőből készült lépcsőt találtak.
A világháború pusztításai a Lovardát sem kímélték, de az épület ennek ellenére menthető lett volna, a kommunista hatalom mégis a lerombolása mellett döntött – emlékeztetett. Mint hozzátette, a hiteles rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg. A beruházás során rendezték a Lovarda közvetlen környezetét is, a teljes terület minden elemének megújítása pedig 2022 tavaszára készül el a Karakas pasa tornyának befejezésével – közölte. Budapest, 2021. A Budavári Palotanegyed újjáépített Lovardája 2021. Határidõ elõtt elkészült a budavári Lovarda, a Stöckl-lépcsõ és a Csikós-udvar nagyobb részének rekonstrukciója. Fotó: MTI/Soós Lajos Fodor Gergely kiemelte, hogy gondoskodtak az akadálymentes megközelítésről is: a Palota útról két nagy kapacitású lift szállítja a látogatókat a Csikós-udvarra, de újjáépítették az ország egyik legszebb történelmi lépcsőjét, a Stöckl-lépcsőt is, amely a Hunyadi-udvarral teremt összeköttetést.