Hamvas Béla (1897–1968) ( POMOGÁTS BÉLA) Hamvas Béla a budapesti egyetemen tanult, majd a Fővárosi Könyvtár tisztviselője lett. Szerteágazó munkássága során foglalkozott irodalommal, művelődés- és tudománytörténettel, pszichológiával, filozófiával, keleti nyelvekkel. Tanulmányai az Athenaeum, Pannonia, Társadalomtudomány, Katolikus Szemle, Protestáns Szemle, Debreceni Szemle, Napkelet, Nyugat, Válasz, Diárium című folyóiratban, illetve a Kerényi Károly szerkesztette Sziget című kiadványsorozat köteteiben jelentek meg. Ezekből a tanulmányokból A láthatatlan történet (1943) címmel adott közre válogatást. Fordításában jelentek meg Hérakleitosz (1936) és Kung-fu-ce (1943) művei, továbbá Henoch Apokalypsis e (1945). Az "esszéíró nemzedék" széles körű műveltségét és gondolati igényességét képviselte, személyes kifejezési formáját az esszé műfajában találta meg, az irodalom és a bölcselet határterületén. Filozófiája a "krizeológiai" gondolkodás rendjébe illeszkedett, 1938-ban A világválság címmel jelentetett meg nagyobb tanulmányt és bibliográfiát.
Meghatározás Hamvas Béla nem filozófus, nem kultúrtörténész, nem orientalista, nem műfordító, nem művészettörténész, nem szépíró, nem vallásalapító, nem próféta, nem guru, és még sok egyéb sem. Hamvas a határokat mindig átlépte. Ezek után ki volt Hamvas Béla? Normális ember, ahogyan magát meghatározta. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Szavak (Hamvas Béla írásai) Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
"Mindent, amit én a másikban szeretek, magamban szeretem…" 50 éve hunyt el Hamvas Béla, az ún. szakrális metafizika utolsó nagy egyénisége, a válságkutatás egyik legeredetibb nézeteket valló kutatója. Eperjesen született 1897. március 23-án. 1914-től önkéntes katonai szolgálatot teljesített, kétszer is megsebesült a fronton. 1919-től Budapesten az egyetem magyar-német szakán tanult, emellett a Konzervatórium zeneelméleti előadásait is látogatta, s alkalmi hallgatója volt az orvostudományi karnak. 1919-20-ban a pozsonyi Tavasz című folyóiratban jelentek meg első irodalmi tárgyú írásai. A diploma megszerzése után 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett, majd a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, s itt dolgozott egészen 1948-ig. "Minden, ami másokban dühössé tesz, zavar, "én jobban csinálnám", mindent, amit a másikban megváltoztatnék, bírálok, minden, amit véleményezek, az bennem van, önmagamban. Minden, amit én kritizálok a másikban, minden, ami ellen harcolok, az bennem van.
Életében elhallgatás, magány és értetlenség volt osztályrésze, az utóbbi időben azonban több posztumusz díjjal is elismerték munkásságát: 1990-ben Kossuth-, 1996-ban Magyar Örökség, 2001-ben Magyar Művészetért díjat kapott. Szellemi örökségét több társaság is ápolja, a többi között a Budapesten működő Hamvas Béla Kör, s az 1989-ben alakult koppenhágai Hamvas Béla Klub. Szőcs Géza "szellemi és erkölcsi lámpagyújtónak és ablaktisztítónak" nevezte, "aki úgy írt magyarul, mint ahogy a tenger beszél önmagával".
• Vándorkiállítás Pécsett, Sorsunk, 1947/1. • Csontváry nagy cédrusa, Tanguy vagy a logisztika misztikája, Új Symposion, 1972/84. • Kései művek melankóliája, Új Symposion, 1973/100. Irodalom SZŐTS G. : A parton Proteus alakoskodik – A megtalált vers, Korunk, 1973/12. THOMKA B. : Áttörés a mítosz felé. Bevezetés ~ műveinek olvasásához. Tanulmányok, A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1974 DARABOS P. : ~ irodalom- és művészetszemlélete 1. rész. 1930-1948, Literatura, 1975/3-4. – 2. Literatura, 1977/1. HANÁK T. : Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében, Bern, 1981 (~ról: 137-140. o. ) DÚL A. : ~, és "az a bizonyos esszé", Életünk, 1987/9. KEMÉNY K. : Élet és életmű, in: Szellem és egzisztencia, Pécs, 1987 DARABOS P. : Hamvas-bibliográfia, in: ~: Közös életrend, Budapest, 1988 KEMÉNY K. : Az ember, aki ismerte a saját neveit. Széljegyzetek Hamvas Karneváljához, Budapest, 1990 DARABOS P. : ~ Egy életmű fiziognómiája, I., II., Budapest, 1997.
Ezt követően, feleségének és az író szellemi hagyatékát gondozó Dúl Antalnak köszönhetően sorra láttak napvilágot esszéi, nagyobb lélegzetű tanulmányai és regényei: 1987-ben a Silentium, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis, 1988-ban a Scientia Sacra, Az öt géniusz, A bor filozófiája, 1991-ben három regénye, a Szilveszter, Bizonyos tekintetben, Ugyanis, 1992-ben a Patmosz, 1994-ben a Tabula Smaragdina, 1996-ban az Extázis, majd Az ősök nagy csarnoka. Életművének kiadása azóta is folyamatos. Hamvas egyedülálló jelensége a honi filozófiai, irodalmi életnek, az ún. szakrális metafizika utolsó nagy egyénisége, a válságkutatás egyik legeredetibb nézeteket valló kutatója volt. Felette állt a különböző filozófiai irányzatoknak, gondolatrendszereknek. Gondolkodásának középpontjában mindig az Egész állt, műveiben a hagyományt, az emberiség népen, fajon, nyelven, koron túli közös és egységes szellemi tudását vizsgálta, amelyet legtisztábban a szent könyvek közvetítenek. Ezért tanulmányozta a legkülönfélébb kultúrák, vallások írásos emlékeit, a Bibliától kezdve Lao Ce és Konfuciusz művein, Buddha beszédein keresztül a tibeti Halottaskönyv ig.
A halasztott bevételeket év közben indokolt könyvelni az adott események bekövetkeztekor. Év végén ezzel kapcsolatosan nincs egyéb teendőnk. Már az előző részben is hangsúlyoztuk, hogy nagyon fontos az elhatárolás megszüntetése is. Érdemes odafigyelni rá, mert a reális kép kialakításához elengedhetetlen az elhatárolások képzése, illetve feloldása is Összességében, az elhatárolások nélkül nem kapnánk valós, teljes információt a vállalkozás eredményéről, ami súlyos hiba lenne, hiszen minden vállalkozásnak szüksége van a tisztán látásra, a tényleges bevételek és költségek kimutatására. A 393 halasztott ráfordítás egy speciális elhatárolás fajta. Ide tartoznak: – az átvállalt tartozások – a nem realizált árfolyamveszteség miatti elhatárolás( erről a céltartalékoknál írtam) Mit kell tudni a passzív időbeli elhatárolásokról? A passzív időbeli elhatárolások eredményt csökkentő időbeli elhatárolások. Hogyan csökken az eredmény? Vagy a bevétel csökken, vagy a ráfordítás nő. 1. Bevételt csökkentő: T 9. valamelyik bevétel számla K 481 bevételek passzív időbeli elhatárolása T 9.
Összefoglalva elmondható, hogy az aktív időbeli elhatárolások a vállalkozás beszámolási időszak eredményét növelik azáltal, hogy a már elszámolt költségek, ráfordítások összegét csökkentik, illetve a későbbi esedékessége miatt még be nem folyt, de a tárgyidőszakot érintő bevételek összegét viszont számba veszik. A héten még hozom a folytatást a passzív időbeli elhatárolások elméletéről, s feladatokat is hozok a témával kapcsolatban. Nézz vissza, hogy le ne maradj!!! Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!
Többen kértétek, így a mai bejegyzés témája az időbeli elhatárolások lesz. Először nézzük meg, hogy mit is jelent az aktív és a passzív időbeli elhatárolás, s melyiket milyen esetben kell használni. Lássunk is neki! Mit is jelentenek az időbeli elhatárolások? Vannak olyan gazdasági események, melyek a tárgyévet meghaladóan több évet is érintenek (pl. előfizetések, bérleti díjak stb. ). A Számviteli tv. alapján pedig az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, azokat az( összemérés és az időbeli elhatárolás elvének megfelelően) adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolnod, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlanak. Az időbeli elhatárolásoknak két fajtája van: – Aktív időbeli elhatárolás – Passzív időbeli elhatárolás Ebben a bejegyzésben az aktív időbeli elhatárolás nézzük meg kicsit részletesebben. Mit is jelent az aktív időbeli elhatárolás? Az aktív időbeli elhatárolások az adott időszak eredményét növelik, majd a következő évben a tárgyévi eredményt csökkentik.
• Éppen ellenkezőleg, a halasztás a bevételek és kifizetések elismerése a tényleges készpénzes tranzakciók után. Így a halasztott bevétel esetén kapja a készpénzt, de később elismerik. • Hasonlóképpen készpénzt fizetsz a munkavállalói bérek fedezésére, de később felismered a könyveidet. Hogy írjuk a számlát, ha csoportos adóalany a vevő? 2020. június 2. Gyakori hiba, hogy az online számlaadat-szolgáltatásokban a vevőként eljáró csoportos adóalany csoportazonosító száma helyett az egyes csoporttagok adószáma szerepel - figyelmeztet honlapján a NAV. Köszöntjük a megújult oldalon! 2019. június 30-ig korlátlanul használhatja a minden szótárát, összesen 8 nyelven. A szótárak választékát a Szótáraim menüpontban tekintheti meg, ahol keresési szűréseket is beállíthat. Accrual vs Deferral Azok számára, akik távol vannak a számvitel világától, az elhatárolás és a halasztás idegen szavaknak hangzik. De azok, akik könyvelők vagy könyveket tartanak a szervezet számára, tudják, hogy e két fogalom mennyire fontos az eredményszemléletű számviteli eljárásban.