térképi pontok [1-20] Összesen: 4 Seven-Wood Kereskedelmi Kft. 9700 Szombathely, Károly Róbert utca 2 Térkép | Több info útvonaltervezés: innen ide Thermo Komplex Team Kft. 9700 Szombathely, Károly Róbert utca 20 Fonium Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9700 Szombathely, Károly Róbert utca 43 Huszár Gyula ide
LEADER 00626nab a2200181 i 4500 001 acta41227 005 20210423102643. 0 008 170731s2005 hu o 0|| zxx d 022 |a 0237-7934 040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun 041 |a zxx 100 1 |a Kristó Gyula 245 0 |a Károly Róbert családja |h [elektronikus dokumentum] / |c Kristó Gyula 260 |c 2005 300 |a 14-28 490 |a Aetas |v 20 No. Leila Apartman - Gyula szálláshely | SZÉP Kártyával is. 4 695 |a Károly Róbert - Magyarország - király, Magyarország története - 14. sz. 856 4 |u |z Dokumentum-elérés
Kiváló 155 értékelés Patyolattiszta 98% 19 kép 1/19 fotó Összehasonlítom Hasznos információk 199 program található a környéken 18 ajándék programkupon, ha a foglalsz! részletek » Gyulai Várszínház 300 m Almásy-kastély 600 m Számíthatsz ránk! Azonnali visszaigazolás Ingyenes parkolás Ingyenes WIFI OTP, MKB, K&H (Szabadidő, Vendéglátás, Szálláshely) Ingyenes légkondícionálás Ingyenes wifi, 10% éttermi kedvezmény, díjmentes korai érkezés 13:00 órától, díjmentes késői távozás 11:00 óráig, korlátlan teafogyasztás, ingyenes transzfer vasútállomásról vagy buszállomásról, ajándék csokoládé 8 apartman, 16 férőhely Beszélt nyelvek: Magyar, Angol 199 program található a környéken 18 ajándék programkupon, ha a foglalsz! Gyula károly róbert utca 8. részletek » Gyulai Várszínház 300 m Almásy-kastély 600 m Számíthatsz ránk!
A magyar irodalom története Szerző Sőtér István (szerk. ) Első kiadásának időpontja 1964 – 1966 (1945-ig), és 1981 – 1990 (1945–1975) Nyelv magyar Témakör a magyar irodalom története a XX. század közepéig Műfaj irodalomtörténet Részei 6+6 kötet Kiadás Magyar kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest Külső hivatkozás 1945-ig terjedő rész kiegészítő (1945–1975) rész A Sőtér István szerkesztésében megjelent A magyar irodalom története című könyvsorozatot az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából az Akadémiai Kiadó 1964–1966 között jelentette meg hat kötetben, melyet mind a mai napig a köznyelvben egyszerűen "spenót" -nak neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére. [1] [2] Jellemzője [ szerkesztés] A "Nagy Spenót" [ szerkesztés] Ez a kézikönyv két, egyenként 6-6 kötetes sorozatból áll. Az első könyvsorozatot A magyar irodalom története címmel az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából az Akadémiai Kiadó 1964–1966 között jelentette meg hat kötetben, melyet mind a mai napig a köznyelvben egyszerűen "Nagy Spenótnak" neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére.
Paradigmaváltó vállalkozásba fogott a Gondolat Kiadó: Szegedy-Maszák Mihály főszerkesztésében háromkötetes irodalomtörténeti kiadvány lát napvilágot, melynek második, az 1800-tól 1919-ig tartó időszakot felölelő részét (szerkesztő: Szegedy-Maszák Mihály és Veres András) május 10-én mutatták be ünnepélyes keretek között az Akadémia Kupolatermében. A harmadik kötet várhatóan az Ünnepi Könyvhétre jelenik majd meg. A most megjelenő kötetek a 40 évvel ezelőtt készült legutóbbi irodalomtörténet, a "spenót" után ismét megkísérel átfogó képet nyújtani a magyar irodalomról -minden tekintetben újszerű hozzáállást választva. Mint azt a címbeli többesszám is jelzi, a szerkesztők a hagyományos irodalomtörténeti módszerekkel szakítva, szkeptikus és kétségekkel teli pillanatképet kívánnak nyújtani - fogalmazott Veres András a kiadványról. Jóllehet a kötet egyfajta összegzést jelent, lezárni azonban mégsem szeretne, sokkal inkább egy állandó folyamatot bemutatni, amivel az olvasó, ha akar egyetérthet, vagy ellentmondhat.
Ilyen környülállások közepette különösen érdekes lehet, hogy mi nem került be a magyar irodalmat 1800-ig tárgyaló vaskos kötetbe. Nos, nem került bele például a szinte teljes középkori történeti irodalom (kivétel a pálosok rendtörténete a korszak legvégéről), kimaradtak a magyar szentek legendái, s egyetlen rövid említést nem tekintve kimaradt Árva Bethlen Kata is. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem jeleznénk, hogy ez a tanulmánygyűjtemény (mert ne tagadjuk, eme kötet nem mutat túl e zsáneren) több ponton is örvendetesen kiterjeszti a hazai irodalomtörténeti kutatások határait. A latin mellett ilyesformán tárgyalás alá vétetik a magyarországi német írásbeliség és műveltség (Vízkelety András egyik tanulmányában), a török hatások kérdése (Sudár Balázs írásában), s imponáló terjedelemben esik szó a hitéleti irodalom és szövegképződés jelenségéről. S irodalmunknak a nagyvilágba való bébocsáttatását e tanulmányok mellett alighanem jól szolgálják azok a dolgozatok is, amelyek ismerős témákat, szerzőket és műveket tárgyalnak szakmailag kikezdhetetlenül, ámulatba ejtő luciditással vagy épp tabudöntő indulattal.
Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A mű értelemszerűen 1963-ig tárgyalja az irodalomtörténetet. A vállalkozás főszerkesztője Sőtér István irodalomtörténész, akadémikus volt, a szövegeket az irodalomtudomány művelőinek színe-java írta. A megjelenés korszakának cenzurális feltételi között a lehető legtöbbet hozták ki az egyes témákból, igyekeztek ragaszkodni a tudományos tárgyilagossághoz és ez nagyjából sikerült is, ami az első 5 kötetet illeti. A VI. kötet ugyanis, amelynek tárgya az 1919 és 1963 közötti időszak, még Szabolcsi Miklós szerint is csak kompromisszum a dogmatizmus és egy tágabb irodalomszemlélet között. Ráadásul a nyugat-európai magyar irodalom tárgyalását nem vállalták – vállalhatták (? ) – a szerkesztők. [1] Egy kissé durva, illetve akár nevetségesnek is mondható, de jellemző közjáték: a VI. kötet népi írókkal foglalkozó fejezetét első változatban a pártközpont egyik munkatársa írta meg. Mivel az írás nem felelt meg az elvárásoknak, Szabolcsi Miklós felkérésére Pomogáts Béla írta újra végleges formában. [2] A szerkesztők nem érezték sikerültnek a VI.