A lager típusú sör kimondottan jót tesz a férfiak bélflórájának – erre jutott egy kutatás. A bélrendszerben élő mikrobák fontos szerepet töltenek be a táplálék megemésztésében, ezért is fontos, hogy megfelelő mikrobiommal rendelkezzünk. Az Amerikai Kémiai Társaság Journal of Agriculture and Food Chemistry című szakfolyóiratában bemutatott tanulmány szerint a kutatók összesen 19, 23 és 58 év közötti férfit vizsgáltak. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportba osztották, mindkét csoport 330 ml-es kiszerelésű sört kapott. Hol a legolcsóbb a sör movie. Az önkéntesek egyik fele alkoholos sört ivott, a másik alkoholmenteset. Az italokat az alanyok vacsora mellett fogyasztották, a kísérlet pedig négy héten át tartott. Ezt követően a kutatók az önkéntesek székletmintáit vizsgálták, hogy képet kapjanak a bélben lakó mikrobák állapotáról. A kísérlet végén mindkét csoportnál nőtt a bélbaktériumok változatossága, ami javította az emésztést. A jótékony hatás annak köszönhető, hogy a sör polifenolokat és az erjesztésből származó mikroorganizmusokat tartalmaz, ezek pedig növelik a bélben lakó mikrobák sokféleségét.
3. Sör nélkül talán piramisok sem lennének Egy újabb érdekesség a sörtörténelemből: elég nagy a valószínűsége annak, hogy ha nem találják fel a sört, akkor a piramisok sem épültek volna fel, hiszen az akkori munkásokat, a piramisok építőit ezzel fizették ki. Minden nap egy gallon sört kaptak, ami azért fontos, mert ez nemcsak fizetség, hanem egyfajta táplálék is volt a számukra. Az akkori sör ugyanis árpakenyérből készült, illetve datolyával lett ízesítve, ezáltal egy sűrű, darabos ital volt, mely elképesztően sok kalóriát tartalmazott. Egy gallon sör tehát sokszorosan fedezte egy építőmunkás napi szükségleteit mind a folyadékfogyasztás, mind a szilárd tápanyagok tekintetében, tehát biztosan nem éheztek, sőt a családnak, de akár eladásra is juthatott egy kevés. Feltérképezték a legolcsóbb balatoni boltokat (penzcentrum.hu) – hirbalaton.hu. 4. A középkorban több sör fogyott, mint víz A sör egyik aranykora minden kétséget kizáróan a középkor volt annak ellenére is, hogy a kérdéses időszak első felében ezt az italt inkább lehetett nevezni egyszerű árpalének, mint hagyományos értelemben vett sörnek.
A Bloomberg megnézte, mennyiért mérik a világ egyes országaiban a legtipikusabb káros és/vagy illegális élvezeti cikkeket. A kb. egyheti szolid drogozgatáshoz elég fogyasztói kosárban cigi, pia, kokain, fű, amfetamin és ópiátszármazékok is vannak, ezeknek költségeit vetették össze a többek között az ENSZ, a Világbank és a WHO adatai alapján. Abszolútértéken nézve Kongóban a legolcsóbb durván szétcsapni magát az embernek, ott mindössze 19, 6 dollárt kell fizetni a számítás szerint a tudatmódosító-kosárért, de előkelő helyen végzett pár közép-amerikai ország (pl. Honduras: 43, 8 dollár) és a délkelet-ázsiai Laosz is (41, 4 dollár). A legdrágább országok tudatmódosítók szempontjából az egyébként is drága illetve elzártabb helyek közül kerülnek ki: Új-Zélandon 980, 5 dollárért kapjuk meg a kosarat, az első helyen végzett Japánban pedig 1441, 5-ért. Hol a legolcsóbb a sör tv. Magyarország nem számít drágának, csupán 156 dollár (kicsit több, mint 46 ezer forint) jött ki a Bloombergnek. A képlet egy kicsit másként fest, ha vásárlóerőparitáson nézzük meg ugyanezeket a számokat, a magyar átlag heti bevételhez viszonyítva ugyanis elég nagy ez az összeg, hazánk így csak 39. a vizsgált ötven országból.