- Az előbb említett épület mellett közvetlenül előkerült egy másik faszerkezetes épület is és ennek a bontása során éppen a mai napon délelőtt egy érme került elő. Az érmék azért jelentősek, mivel ezekkel keltezni tudjuk pontosan az épületet. Így az a kijelentés, hogy 16-17. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. század, az érme restaurálása és numizmatikai vizsgálata után elméletileg pontosítható lesz, akár évtizedre pontosan is - nyilatkozta kérdésünkre Nagy László, a Dobó István Vármúzeum régésze. A Dobó István Vármúzeum munkatársai a régészeti feltárást és dokumentálást a kivitelezés ütemezéséhez igazodva végzik. Várhatóan jövő hét végére fejezik be itt a munkát, de ez az esetlegesen később előkerülő újabb régészeti objektumok miatt változhat. A tervek szerint az elsődleges feldolgozás, restaurálás és gyűjteményi leltárba vétel után várhatóan jövőre a nagyközönségnek is bemutatják a belváros-rehabilitáció során előkerülő régészeti leleteket. < Vissza
Hasonlóképpen gondolkodhatott a kormányzat is, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagilag is hozzájárult a lelőhely kutatásához, a régészeti munka folytatásához. Ehhez még hozzájön az a célirányos támogatás, amelyet kizárólag egy a feltárást közvetlenül akadályozó, senki által nem lakott ház megvételére adnak – hogy le lehessen bontani. A korabeli temetkezési szokások is rengeteg információval szolgálnak a régészeknek Fotó: Teknős Miklós A történelmi jelentőségű feltárást azonban nemcsak ez a tényező nehezítette. Az elmúlt évszázadokban méltatlanul bántak a hellyel, és a XX. században – elsősorban a pártállami időszakban – többnyire a szocialista kor jellemző építményeit, típuslakóházakat, művelődési házat, borozót építettek a régészeti területre, amelyek a mai napig nehézségek elé állítják a régészeket. – Ezeket is le kell bontani, hogy teljes egészében visszakapjuk a múltunkat és a középkori állapotokat – jelezte kérdésünkre az egyik kutató. A másik akadályozó tényező a járvány volt, a pandémia tetőzésekor egyszer-kétszer szünetet is el kellett rendelni.
András király évjáradékot egy szentföldi vár fenntartására, ahol 800 évvel később magyar régészek nemzetközi visszhangot kiváltó feltárást végeznek. II. András szentföldi útja során felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét, az Antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására "örökkön örökké". Így elmondhatjuk, hogy amennyiben ez az évjáradék rendszeresen megérkezett, a világ egyik leghíresebb keresztes vára részben magyar pénzből épült. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió első nemzetközi kiállítása 2010 őszén Pécset volt az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében. Ott, a szíriai kormány hozzájárulásával a feltárt eredeti tárgyakat állították ki. Semmit nem veszít a kiállítás értékéből, hogy a feltárást és a rekonstrukciót részletesen bemutató tablók mellett az azóta elkészült tökéletes másolatokat láthatja a közönség – avatta be a részletekbe kedd délelőtt a sajtó képviselőit Búzás Gergely régész, a kiállítás kurátora.