119-137. §-ai tartalmazzák, az adó visszaigénylésének feltételeit pedig a 186. § tárgyalja. A hivatkozott szabályok értelmében sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az adó visszaigénylésének nem feltétele, hogy a számlán bármilyen utalás szerepeljen a közvetített szolgáltatás tényére vonatkozóan. Az a körülmény, hogy az Szt. 3. Közvetített szolgáltatás számla tartalma holdpont. §-a (4) bekezdésének 1. pontja a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetését írja elő (pontosabban azt, hogy a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen), az Áfa-tv. szabályai (levonási jog, visszaigénylés) szempontjából nem bír jelentőséggel. Ezt erősíti meg az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról szóló 3012/2018. NAV útmutató 45. pontja is, amely kimondja, hogy "a számla azon adatainak hibái, hiányosságai, amelyek nem az Áfa-tv. által előírt kötelező adattartalom (169. §) körébe tartoznak, az adólevonási jogot nem érintik. Következésképpen, az adólevonási jog - feltéve, hogy e jog gyakorlásának az Áfa-tv.
által előírt feltételei teljesülnek - más törvény által a számla (többlet)adattartalmára vonatkozóan előírt rendelkezések megsértése ellenére is gyakorolható". Mindezek alapján sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az előzetesen felszámított áfa visszaigénylésének nem akadálya, ha a kérdezett esetben a társaság […]
Erről előző bejegyzésünkben leszögeztük, hogy amennyiben a költség más nevében merül fel és a vállalkozás csupán kifizeti más helyett a költséget, vagy ha a más nevében felmerült költséget szeretné megtéríttetni, akkor a költség kiadási és bevételi oldala áfa hatályán kívüli ügylet, amelyet számla nem kísér. Ezzel szemben, ha a költség a vállalkozás saját nevében merül fel (azaz a cég rendelte meg a szolgáltatást, amelynek ellentételezésére merült fel a költség), akkor annak megtérítése is számla ellenében történik.