Magyarországi Református Egyház - Dunamelléki Református Egyházkerület - Budapest-Északi Református Egyházmegye - Budapest-Árpádföld Missziói Egyházközség További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
A két világháború közötti időszakban 29 templom vagy imaház épült fel a mai Budapest területén. A református hívek lélekszáma jelentősen megnőtt, mivel a trianoni békeszerződés következtében Magyarországtól elválasztott területekről nagyon sok református hívő érkezett az akkori fővárosba és elővárosaiba. Az Angyalföldi Missziói Egyházrész munkájának megindulásakor célként fogalmazódott meg a templom, parókia és egy tanoncotthon létesítésének a terve. Az első templomépítési bizottság 1926. június 3-án alakult meg, amely meghatározta az építési sorrend programját. E szerint elsőként a parókia építésére kerülne sor, ezt követően a templomot, majd a tanoncotthont építenék fel. Ennek a bizottságnak több neves tagja közül megemlítendő Kandó Kálmán világhírű gépészmérnök. Az építkezés kezdőtőkéjét, a Budapest városvezetése által 1927. március 3-án jóváhagyott 72. 000 pengő összegű segély biztosította. Az 1927. XI. kerület - Újbuda | Őrmezői Református Gyülekezet. május 8-án kiírt pályázat alapján Padányi Gulyás Jenő és Gothard Zsigmond építészmérnökök tervezhették meg a felépítésre váró épületeket.
: Kórós, Drávaiványi). A virágzó gyülekezeteket hamarosan azonban halálos veszedelembe sodorta az "egyke" eszméjének elterjedése. Az 1920-as, '30-as években Csikesz Sándor, csányoszrói, Kiss Géza, kákicsi lelkész az elsők között hívta fel a nemzet lelkiismeretét a veszélyre, a tragédiára. A baranyai reformátusság szinte "vérátömlesztést" kapott a század harmincas éveiben a Szabolcs megyéből áttelepített sokgyermekes református családok (ONCSA-telepítés: Magyarbóly, Kistótfalu), majd a negyvenes években a németajkú falvakba telepített felvidéki magyarok és bukovinai székelyek által. Református templom 13 kerület hársakalja. Ekkor több új egyházközség alakult (Bóly, Dunaszekcső, Hidas, Újpetre, Véménd stb. ). Az ötvenes években az önfenntartó kisgyülekezetek földjeit államosították, kisbirtokos "polgár" egyháztagjait termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Az eredmény: rohamosan ellehetetlenült a reformátusság helyzete: nyomorgó papok, romba dőlő templomok és elfogyó gyülekezetek jellemezték a területet. A kilátástalan gazdasági állapotok mellett még az "ideológiai harc" is fojtogatta a kis egyházakat.
Válaszd ki, milyen szolgáltatót keresel! A "Legfontosabbak" között találod a rendőrséget, az orvosi és gyógyszertári ügyeletet, a helyi hivatalokat, az ATM-eket, helyi politikai és civil szervezeteket.
Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Üdvözöljük a Baranyai Református Egyházmegye weboldalán A mohácsi csata (1526), majd Budavár elfoglalása (1541) után Magyarország középső része – vele együtt a Dráva-menti Baranya – török uralom alá került. Sokan menekültek el az idegen elnyomás elől: elsősorban a birtokosok, illetve a papság. A keresztyén templomokat felgyújtották, kifosztották. Református templom 13 kerület adyliget. A teljes rablást megelőzendő a lelkipásztorok szekérre rakták a templomok berendezéseit: képeket, klenódiumokat, szobrokat. Az otthon maradt egyszerű emberek sírtak: "elhagyott bennünket az Isten", "elhagytak a szentjeink és a papjaink is"… Ebben az időben tért vissza Nyugat-Európából szülőföldjére Sztárai Mihály, volt ferences szerzetes, hozva magával a vallási reformáció eszméit. 1544-1553 között Laskón prédikátor, és ez idő tájt mintegy 120 "új hitű" gyülekezetet alapított a Dráva két partján, megvetve ezzel a református tanítás alapját. Mivel az iszlám tiltja az ember "vallásos" ábrázolását, ezért a keresztyénség reformáció-ágát jobban kedvelte, hiszen ennek lényege szerint nem voltak képek, szobrok a templomokban, s az Ige hirdetése állt a középpontban.