Dr. Rerrich Béla építész és kerttervező ötletei alapján a tanintézmény oktatója, Magyar Gyula dendrológus vezette a munkálatokat. Számos növényritkasággal virágoztatták fel a gyűjteményt, ami ekkor több mint 1300 féle fajt számlált. Az Alsó Kert teljesen más jellegű, ami egy ügyes felismerésnek köszönhető. Rájöttek, hogy az oktatás miatt célszerűnek tűnő rendszertan szerinti ültetési rend hibás; célszerűbb inkább a hasonló igényű fajokat egymás mellé telepíteni. Termeszetvedelmi terület térkép . Így alakult ki a parkszerű kert, ahol 19 tematikus csoportban találjuk a növénytársulásokat. A térkép alapján könnyen rálelünk a sziklakerti növényekre, a bambuszfélékre, az árnyékkedvelőkre, a kúszónövényekre vagy a fenyőfélékre – hogy csak néhányat említsünk közülük. A szubtrópusi növényeket üvegházakban vehetjük szemügyre; az Alsó Kert ellentétes sarkában pedig egy apró kerti tavat találunk, aminek partjáról a vízi növényeket tanulmányozhatjuk. Ínséges idők A különleges talajt, gondozást, más éghajlatot igénylő növények rövid ideig voltak ékei a kertnek, mert a megfelelő körülmények hiányában pusztulásnak indultak.
Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az országok középpontját az erre illetékes szervek megjelölik. Magyarország földrajzi középpontjának megjelölésére az állami és társadalmi szervek részéről tapasztalható érdeklődés nyomán vállalkozott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Pusztavacs, hazánk földrajzi középpontja az utóbbi évtizedben egyre növekvő számú természetjárót vonzott. A középpont az Országos Környezet - és Természetvédelmi Hivatal által felállított jeltoronnyal vált igazán vonzó turisztikai célponttá. A jeltorony a pontszerű megjelölésen túl a természettudományi ismeretterjesztést is szolgálja, mint laikusok számára is használható csillagászati földrajzi megfigyelőhely. A középpont környezete felszínalaktani és tájképi szempontból egyaránt zavartalan, az országra elsődlegesen jellemző síkvidéki terület. Magyarország földrajzi középpontja koordinátáinak megállapítását, valamint geodéziai kitűzését a Földmérési Intézet és a Kartográfiai Vállalat végezte el. Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) | Kiskunsági Nemzeti Park. A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a természetvédelmi előírásokkal egyetértettek.
A KNY-i kiterjedésű hegység szubmediterrán hatásokat tükröző élővilága, a déli oldalakra felhúzódó gyümölcsösök, szőlők, szelídgesztenyések, a környező területeket figyelő egykori őrtornyok maradványai és a szerény, de mégis tiszteletet parancsoló megjelenésű középkori templomok sajátos, mással összetéveszthetetlen délvidéki hangulatot árasztanak. A Mecsekre jellemző gyűrt, töréses szerkezetű triász és jura kori mészkő mellett a kelet-mecseki részeken a kréta időszaki vulkánosság hatására magmás kőzetek is keletkeztek. Természetvédelmi terület térkép utcakereső. Ezen vulkáni kőzetek képviselője a sajátos, csengő hangú fonolit és a vele együtt előforduló trachidolerit. A hegység változatos felépítését és bonyolult szerkezetét a Máré-vár tövében húzódó Várvölgyi Földtani Tanösvényen is tanulmányozhatjuk. A Mecsek éghajlatára jellemzőek a szubmediterrán hatások nyomán kialakult éghajlati különbségek az északi és a déli hegyoldalak között és az így választóvonalként működő hegygerincek. Az évi csapadék átlaga 710 mm, a középhőmérséklet 10, 0 C° körül mozog.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) részeként, de önálló felületen () működő, internetes közönségszolgálati modul egyik almodulja a Természetvédelmi Információs Rendszerhez (TIR) kapcsolódó interaktív természetvédelmi térkép. A térképi felületen elérhető, természetvédelmi vonatkozású fedvények jelentősebb részét frissítették az aktuális változatra, és a már meglévők mellé, újabb – a tájékozódást segítő – tematikus rétegek is kerültek. A felület naprakészen tartása és bővítése még nem fejeződött be teljesen, de a jövőben ez előreláthatólag folyamatos lesz. Természetvédelmi terület térkép útvonaltervező. A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) a nemzeti park igazgatóságok és hatóságok munkáját segíti, egy országos kiterjedésű adatbázis és speciálisan a szakma követelményeinek megfelelően kifejlesztett térinformatikai (GIS) alkalmazás segítségével. A természetvédelmi szakma informatikai igényeinek magas színvonalú kiszolgálása mellett a rendszer fontos funkciója a lakosság tájékoztatása a védett természeti területekről, természetvédelmi tudnivalókról.
A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, illetve tényező az eljárás során nem merült fel. A "középpont" definiálásának fontosságáról Napjainkban a globalizáció terjedésének következtében egyre növekszik az Európai Unióval kapcsolatos kérdések jelentősége. Ezek közül egyik központi kérdéskör az Európai Unió, mint új, folyton bővülő földrajzi gazdasági és társadalmi egység összefüggéseinek vizsgálata és számadatokkal való jellemzése. Vita:Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület – Wikipédia. A legkifejezőbb összefoglaló jellegű adatok közé tartoznak az Európai Uniónak, a Régióinak és a Tagországainak különböző szempontok szerint számított középpontjai, melyek hasznos, rengeteg információt magukba sűrítő eszközként arra szolgálnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk világunkról. Az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Intézete 1887 -ben Európa közepét a kontinensünk széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalainak metszéspontjaként határozta meg. Ez az obeliszkkel megjelölt pont a mai Kárpátalján, a Tisza partján található, Aknaszlatina és Rahó között, Terebesfehérpatak (Gyilove) határában, egy völgyben húzódó kocsiút szélén (koordinátái: északi szélesség 48° 30', keleti hosszúság 23° 23').
A terület legfontosabb vízgyűjtője É-on a Völgységi-patak, ÉNY-on a Baranya-csatorna, DNY-on a Pécsi-víz és D-en a Vasas-Belvárdi víz. Ezen vízfolyásokat a hegységben rendszerint a földtani felépítéshez kötődő számú és vízhozamú, mintegy ezer forrás táplálja. Növényvilág A Kelet-Mecsek hatalmas erdőtömbjét É-ról és D-ről száraz gyepterületek övezik. A löszborította domboldalakon degradált lejtősztyeppek sudárrozsnok gyep (Bromion)- szerű társulásokat alkotnak. Jellemző e gyepekre a fajgazdagság és a védett fajok nagy száma. Előfordul itt árlevelű-, borzas- és sárga len, csillag őszirózsa, kék atracél és a ritka szennyes ínfű is. A Pécsvárad feletti gyepekben élő már említett kék atracél a gazdanövénye a hazánkban már csak egyedül itt megtalált védett cincérfajnak, az atracélcincérnek. A terület erdeinek fő tömegét három erdőtársulás alkotja. A mecseki bükkös, a mecseki gyertyános-tölgyes és a mecseki cseres-tölgyes borítja legnagyobb területen a Mecsek K-i részét. Ezekben az erdőkben több közönséges, de mégis a területre jellemző, védett növényfaj mellett ritka, csak a Mecsekre jellemző fajok is előfordulnak.