Az Illeték Törvény szerint a házassági és élettársi életközösség alatt szerzett ingatlanból, ingóból és vagyoni értékű jogból álló vagyon megosztáskor biztosítja a vagyonközösségbe tartozó javak összeszámításának a lehetőségét. A közös vagyonhoz kell számítani a felek ingó, ingatlan és a vagyonértékű jogból álló valamennyi vagyontárgyát. A házastársi közös vagyonból való esetleges többletszerzés esetén, csak akkor keletkezik visz terhes vagyon átruházási illetékfizetési kötelezettség, ha az így megszerzett vagyonelem az Illeték Törvény alá tartozik. Ha valamelyik félnél felállított vagyonmérleg alapján többlet átvétel mutatkozik az érték különbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő illetéket köteles fizetni. Ha az érték különbözetet a többlet szerző fél nem téríti meg, ajándékozási illetéket kell a szerzés után megállapítani. A házastársi vagyonközösség megszűntetése körében a volt házastársak is házastársnak minősülnek az ajándékozási illeték megállapítása során. Az élettársak a törvény harmadik csoportjába tartoznak.
A megoldás lényege, hogy a másik házastárs csak a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint szerezhet a gazdasági társaságban vagyoni hányadot. A közös vagyon ekként történő megosztásának lehetőségét a törvény csak akkor engedi, vagyis tag házastárs a másik házastárs részére csak akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és a házastársak egyező nyilatkozatának figyelembevételével más módon nem adható ki. Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldását szeretne, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit! A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
drbjozsef # 2022. 03. 18. 13:19 Irodakukac20, Főszabályként, nagyjából igen. Az utolsó közös lakásból a házastárs nem örököl, csak haszonélvezetet kap rá, az teljes egészében a leszármazóé. Ha az közös vagyon, és a felét megkapja a túlélő házastárs, akkor abból a másik fele a gyereké. Minden másból igen, fele a házastársé közös vagyon jogcímen, a másik felét pedig felezi a gyerekkel. És hogy visszatérjünk eredeti kérdésedre: ez nagyon rég nem változott, mármint, hogy mi a házastársi közös vagyon. Az új Ptk. az ettől való eltérés lehetőségét bővítette és szabályozta alaposabban, de ha a felek között nem volt házassági vagyonjogi szerződés, akkor minden közös szerzeménynek számít, kivéve az, amit az érdekelt bizonyít, hogy különvagyonból (is) fizetve lett. Irodakukac20 2022. 12:23 Ok, köszi. Próbálok konkrétabb lenni. Első házasságból gyermek. Anyának második házassága, ahonnan nincs közös gyermek. Anya elhunyt. Második férj közös vagyoni igényt jelent be a házasság ideje alatt vásárolt dolgokra.
(Egyéb cikkeimet is ajánlom szíves figyelmébe: A házasság felbontásáról közös megegyezéssel itt olvashat, míg a tényállásos bontásról ide kattintva olvashat részletesen) Keressen bizalommal akár peren kívüli megállapodás, akár vagyonmegosztási perben történő jogi képviselet miatt szeretné igénybe venni tapasztalt válóperes családjogi szakjogász ügyvéd segítségét. Vegye fel velem a kapcsolatot vagy kérdezzen Online!