Az ilyen kötést datív kötésnek nevezzük. A vízmolekula az ammóniához hasonlóan képes protont felvenni: H2O + H+ = H3O+ 17 Kémiai kötések A fémes kötés A fémes kötésben a fématomtörzset a vegyértékelektronokból álló delokalizált elektronok veszik körül. Valamennyi elektron valamennyi atomtörzshöz tartozik. Az elektronok könnyen mozognak, így a fémek jól vezetik az elektromos áramot.
Poláris a kötés, ha ΔEN > 0, 5 de ΔEN ≤ 2, 0 Ha ΔEN > 2, 0 a kötés ionos lesz. EN Polaritás H2 apoláris HI ~0, 5 gyengén poláris HBr ~0, 7 poláris HCl ~0, 9 erősen poláris HF ~1, 9 igen erősen poláris NaCl ~2, 1 ionos A csak apoláris kötéseket tartalmazó molekula biztosan apoláris. Ha a molekula kötései polárisak, akkor a molekula szimmetriája dönti el, hogy a poláris kötések mellett a molekula poláris-e. 13 A metán (CH4) szerkezete Kémiai kötések A metán (CH4) szerkezete A szén négy vegyértékelektronja a térben olyan helyzetű, hogy egymástól a lehető legtávolabb legyenek. A metánban a szén mind a négy vegyértékével egy tetraéder egy-egy csúcsa felé mutat. A kötésszög 109, 5 fok. A hidrogének a négy csúcsban helyezkednek el. Kémiai kötések pet shop. A metánban a kötések apolárosak. (DEN = 0, 4) ezért a molekula is apoláros. Mivel szimmetrikus a szerkezete, a metánnal analóg szerkezetű vegyületek akkor is apolárosak, ha a kötések polárosak. a CCl4. 14 Kémiai kötések Az ammónia szerkezete Az ammóniában a nitrogénnek csak három párosítatlan elektronja van, így csak három hidrogénnel hoz létre kötést (NH3).
Kovalens kötés: • Az atomok között egy vagy több közös elektronpárral kialakuló kötés. A kötést létesítő elektronpárok, a vegyértékhéjon leszakadó, de a kötésben részt nem vevő elektronpárok a nemkötő elektronpárok. Kémiai kötések összefoglalás - NLG kémia. (az elektronpárok jelölése az elektronképletben két pont, a szerkezeti képletben egy vonal) Az itt fellépő jelenségek: • Promóció: Az a folyamat, amely során a vegyértékhéjon lévő párosított elektronok energiaközlés hatására nagyobb energiájú atompályákra mennek át (kötés létrehozására képes párosítatlan elektronok alakulnak ki). • Hibridizáció: Az a folyamat, amely során a vegyértékhéj atompályái úgy kombinálódnak, hogy az atompályák energiaszintjei azonossá válnak (az atompályákon egyenletes elektroneloszlás jön létre) (ábrára hivatkozás) • Alapállapot: Az atom kiindulási (nem gerjesztett) elektron elhelyezkedési állapota. A kovalens kötésnél fellépő 3 fenti állapot ábrázolása az alábbi HUND-féle jelöléssel: A kötéskor molekulák ill. molekulapályák jönnek létre. Molekulapályák: Kettő vagy több atomhoz tartozó közös elektronok pályája, amelyek az atompályák átfedéséből alakulnak ki.
– sav – protont ad le – bázis – protont vesz föl Sav-bázis párok (konjugált) Víz öndisszociációja (autoprotolízis) pH, pOH, kémhatás Erős és gyenge savak, bázisok Hidrolízis Sav-bázis indikátorok Pufferoldatok 28 Redoxi reakciók • Brönsted-féle • • • • • • • 26 – csökkenés – redukció – növekedés – oxidáció • Egyenletrendezés 29 30 Elektrokémia • Galvánelemek – Daniell-elem (Zn, Cu) • Elektródok – Anód – oxidáció – Katód – redukció Elektromotoros erő, elektródpotenciál Nernst-egyenlet Elektrolízis Akkumulátorok Korrózió 31