Ki hitte volna, hogy egyszer eljön az a nap is" - fogalmazott Flimm, a felújítási munkálatok az elmúlt években ugyanis elhúzódtak, a költségek jelentősen megnőttek. Terry Gilliam is jön Az operaház a 2016-2017-es szezonban fő színpadán nyolc premiert tervez, köztük Hector Berlioz Faust elkárhozása című művét is bemutatják. A rendező Terry Gilliam lesz, a brit Monty Python komikuscsapat egyik alapítója.
Terry Gilliam brit filmrendező a következő évadban visszatér az Angol Nemzeti Operába (ENO), ezúttal Berlioz Benvenuto Cellini című művét rendezi meg. A Brian élete, a Brazil és 12 majom rendezője két éve a francia romantikus zeneszerző, Hector Berlioz Faust elkárhozása című operáját vitte színpadra a Nemzeti Operában - emlékeztetett a BBC online kiadása. A 72 esztendős rendező szerint Berlioz "csodálatosan megelőzte korát". Gilliam kifejtette, hogy a zeneszerzőnek túl sok ötlete volt, látványos volt és arcátlan, a zenéje pedig rendkívüli és "nagyon sajátlagos". A technikailag elég nehéz, és ritkán bemutatott, Benvenuto Cellini című operát, amely a firenzei szobrász életét dolgozza fel, Edward Gardner vezényli az operaház előadásain. Terry Gilliam annak a programnak a keretében vállalkozott az újabb operarendezésre, amely tíz brit premiert és a közelmúlt négy sikeres előadásának felújítását kínálja a közönségnek. Az ENO művészeti igazgatója, John Berry elismerően szólt a programban részt vevő kiváló rendezők soráról.
Különös, meglepően hatásos (és sikeres) kísérletet prezentált a Budafoki Dohnányi Zenekar, amely Hector Berlioz drámai legendáját a Faust elkárhozását mutatta be a színész-rendező Lukáts Andor rendezésében. Berlioz Faustja kedves lehet a hazai publikumnak, hiszen a pattogó Rákóczi-indulót e mű részeként komponálta – a hagyomány szerint Pesten – a francia mester. A három jelentős szólistát és nagy kórust (Budapesti Akadémiai Kórustársaság, Nemzeti Énekkar Férfikara, MR Énekkar) foglalkoztató alkotást kitűnően lehetett elhelyezni a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem impozáns terében. Horváth Csaba koreográfiája és táncosai igen mozgalmassá tették a valójában statikus, inkább oratórium, semmint opera szerkezetű kompozíciót. A zenében azonban olyan sok a feszültség, a drámai erő, hogy joggal kerestek például Salzburgban is színházi keretet az előadáshoz. Lukáts Andor, aki elkezdett érdeklődni az opera műfaja iránt, tapintatosan és értőn viszonyul a műhöz. Füstöt és káprázatot mellőzve, a darab szellemiségét bontotta ki.
Kocsis Zoltán zenei tarsolyából a legkülönösebb művek kerülnek elő. Alkotások, amelyeknek az interpretációja, újra felfedezése a hagyományos felfogás szerint nem várható egy konvencionális szimfonikus együttestől. Kocsis azonban zeneszerzői és előadói minőségében is egyik alapítója volt az idén negyven esztendős Új Zenei Stúdiónak, és az ifjonti kíváncsiság ma is sajátja. Berlioz: Faust elkárhozása október 21., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mefisztó az Operaház színpadán, Mefisztó a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Ahogy a hetvenes évek elején a magyar színházművészet által a publikum fölfedezte Jagóban a szeretnivaló hazardőrt, ma úgy látszik, hogy a nagystílű manipulátor – Mefisztó – alakja vonzza az előadókat és a közönséget egyaránt. Az a Faust, amelyet Goethe öntött költői-drámai formába, sem prózában, sem zenében nem jeleníthető meg teljességében. Ám epizódjai a szimfonikus vagy hangszeres műként és operaszínpadon is feltűnnek közvetlenül kiemelve egy részletet, vagy csupán utalva az eredeti alkotásra.
A démonok Mefisztofelészt diadallal viszik, és körültáncolják, miközben érthetetlen éneküket folytatják. Az elkárhozottak és a démonok éneke: A pokol elcsendesült. Csak a lángtavak forrnak, csak a fogak csikorgása és a lelkek gyötrői hallatszanak. A rémség misztériuma beteljesedett. Égi szellemek dicsőítő éneke A szerelem tévútra vitte, de most eredeti, egyszerű szépségében fogadják őt az Égben.
"Mit bánom én a holnapot, amikor most szenvedek! " És aláírja a szerződést. Mefisztofelész előhívja fekete paripáit, és elvágtatnak. Síkságok, hegyek és völgyek Faust és Mefisztofelész két fekete paripán vágtat. Faust kétségbeesetten gondol az elhagyott Margitra. Útjukon parasztokat látnak, akik egy útszéli keresztnél Szűz Máriához fohászkodnak. Vágtájukkal Mefisztofelész szétkergeti ő egyre rémesebb dolgokat lát: előbb egy rémes szörny követi őket, majd éjjeli madarak szárnyukkal csapkodva, rémes rikoltással. "Félsz? " kérdezi Mefisztofelész, és megállnak, de Faust tovább akar menni. Mefisztofelész eszeveszett vágtára biztatja a lovakat. Faust rémes kacajjal táncoló csontvázakat lát, végül véreső folyik. Mefisztofelész dörgő hangon hirdeti győzelmét, és elsüllyednek. Pandaemonium (a Pokol fővárosa) Az elkárhozottak és démonok Érthetetlen nyelven szörnyű éneket énekelnek. A Sötétség Hercege megkérdezi, hogy Faust, e büszke lélek, önként, szabadon írta-e alá a szerződést az ördöggel. Mefisztofelész igenlően válaszol.
A mulatozók egy gyászfúgát énekelnek az emlékére. Ezután Mefisztofelész énekel dalt egy bolháról, akit egy herceg felkarolt. A bolha a nagy jólétben elbizakodott, odahozta az egész rokonságát, még az udvaroncok és féltek a hatalmától, s inkább vakaróztak. A tanulság: ha ilyennel találkozol, azonnal csapd agyon. Faustot undorítja ez a társaság. Mefisztofelész máshová viszi. Ligetek és rétek az Elba partján. Mefisztofelész a virágok között álmot bocsát Faust szemére. Gnómok és szilfidek segítenek altatni. Faust álmában Margit nevét ismételgeti. Körülötte a szilfidek táncot járnak, majd eltűnnek. Faust hirtelen felébred, és a gyönyörű álomkép eredetijét akarja látni. 8. szín Katonák és diákok menetelnek át a városon győzelemről, borról és szerelemről szóló vidám dalt énekelve. Ez utóbbiak latin énekébe Faust és Mefisztofelész is bekapcsolódik. Dobok és trombiták takarodót fújnak. 9. szín Este Margit szobájában Faust a szerelem előérzetében vágyakozva néz szét, s szép, fiatal, ideális szerelméről áradozik.