Juhok bokacsontjáról, kelengyéről, sóskaborbolyáról Fényképezte: Schnell Tamás Lapunk teljes terjedelme is kevés volna, ha híven akarnánk idézni mindazokat az érdekességeket, melyeket a török kultúráról láthattunk és hallhattunk a múlt héten: a történelmünket, s az immár baráti török nép múltját, jelenét, sokszínű kultúráját megismerni igyekvő, s ezen ismereteket másoknak is átadni szándékozó mohácsi Török-Magyar Baráti Kör szervezte azt az estet, amelynek múlt kedden lehettünk szem- és fültanúi. A Busóudvar éttermének Veli aga termében közel hatvanan jöttek össze, hogy a "Török tea – török kávé" című előadást végighallgassák. Magyar Török Barátság. A rendezvény a mohácsi csata közelgő, 500 éves évfordulójára való felkészülés jegyében várta a köri tagokat és az érdeklődő közönséget. Köszöntőjében Cserdi Áron igen örömtelinek nevezte e kezdeményezést, az előadássorozat életre hívását. Alpolgármesterünk úgy vélte, az ügy jó kezekben van, a Török-Magyar Baráti Kör láthatóan igen elszántan, nagy odafigyeléssel állítja össze azon programokat, melyekkel az 1526-os mohácsi csata közelgő évfordulójára igyekszik ráirányítani a figyelmet, s amelyekkel a két nép közeledését, egymás megismerését próbálja elősegíteni, támogatni.
A török emlékeket azonban igyekeztek eltűntetni, ami nagy részben sikerült is. Eltűnt az Evlia Cselebi által még leírt Hadzsi Husszein dzsámija, Ali pasa díszkútja, a török fürdő, a dervisek kolostora és iskolája. Szerencsére pár török emlék megmaradt (ezekről itt a menüpontban részletesen is említést teszek). A 20. Török-magyar komolyzenei barátság – kultúra.hu. század elejére a török - magyar kapcsolatok javulásának köszönhetően Szigetváron is érezhető volt némi enyhülés, a közvéleményben is kezdett a török kép kissé átalakulni. Ahogy a helyi újság írta 1913 -ban - amikor a török kormány emléktáblát avathatott a turbéki templom falán (ahol valaha Szulejmán szultán belső szerveit őrző türbe állt) - " Történelemmé vált a fájdalom, mely a török - magyar háborúk nyomán fakadt. " Uralmi területein már 1529-től török csapatok jelentek meg, akik ellenőrzés alatt tartották a magyar királyt. A legyengült országba aztán a török gyakorlatilag gond nélkül besasszézott, és 1541-re Buda török vilajet lett, és az ország hamarosan három részre szakadt.
De ez az, amivel tényleg nem foglalkozunk, mert nem vezet sehová. Fátylat a 150 éves malőrre – amelynek demográfiai, gazdasági, fejlettségi következményeit egyébként máig viselik a hódoltsági területek, és annyit talán leszögezhetünk, hogy a török uralom nem vált az előnyükre –, felcsinosították a türbét, helyes, éljen a népek barátsága, különösen, ha a múltban egymást aprították! Magyar–Török Barátság Park, Szigetvár - GOTRAVEL. És örüljünk annak is, ha a muszlimozást – igaz, csak kis időre és pragmatikus okokból, de – felfüggesztette, sőt, az ellenkezőjére fordította a kormánypropaganda. Azon persze érdemes lehet elgondolkodni, ha már így szóba került, hogy mi az Erdoğan-rajongás gyakorlati haszna, mármint nemzetünk előmenetele szempontjából. (A családi lopkodást most hagyjuk, bár lehet, hogy nem kéne. ) Az Erdoğan-látogatást szegélyező sajtótájékoztatókon a közvetlen Budapest–Mumbai légi járat ígérete hangzott el, ezt a Turkish Airlines üzemeltetné, valamint az, hogy törökök és magyarok együtt fedeznek majd fel s aknáznak ki csábító befektetési lehetőségeket – például Afrikában!
A helyi képviselőtestület egyhangú támogatásával jelképes áron 99 évre bérbe adták a török államnak a város határában azt a területet, amelyet Leandro Anguissola 1689. évi vázlatrajzán "F" jelzettel Szulejmán szultán halálának helyeként jelölt meg, és amit a népi emlékezet török temető néven őrzött meg. Itt, egykori sátrának és halálának akkoriban feltételezett helyén épült meg 1994-ben 40 nap alatt a Magyar–Török Barátság Park, ahol kezdetben Szulejmán szultán óriás bronz szoborportréja és jelképes síremléke kapott helyet. Az emlékhelyet Süleyman Demirel török köztársasági elnök, valamint Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében avatták fel. Látnivalók A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják.
A remek előadói vénával megáldott hölgy nagyszerű történetekkel, sztorikkal, humoros megjegyzésekkel is fűszerezte mondandóját, kikacsintva olykor a tudomány vértezete mögül. A juhok évszázadok óta komoly szerepet töltenek be az ottani kultúrában: tartásukról, az áldozathozatalban betöltött szerepükről, a gyapjúfeldolgozás jellemzőiről szintén számos érdekességet tudhattunk meg, csakúgy, mint arról, hogy a birkák bokacsontját régen (és ma is) játéknak használták a gyerekek, s nem csupán a törököknél és Ázsiában, de szerte Európában, sőt, még az indonéz szigetvilágban is! Arra pedig már fel sem kaptuk a fejünket, hogy az anatóliai pásztorköpeny és a magyar cifraszűr díszei mennyi hasonlóságot hordoznak… Pár perccel később mégis csodálkozni voltunk kénytelenek, amikor Törökország Budapesti Nagykövetsége Kulturális Intézetének igazgatója, Yakup Gül úr állt be a teafőző szamovárok mögé, s készített avatott mozdulatokkal finom kóstolót az est vendégeinek (képünkön). A finom tea mellé eredeti török baklavát is kaptunk, a rendkívül finom diós-pisztáciás sütemény "tempósan" fogyott a tányérokról.
Mindkettő a hazájában elismert szobrászművésznek számító Metin Yurdanur alkotása. A park felavatásakor csak a szultán szobrát állították fel, amely az uralkodó szülővárosa, a Fekete-tenger partján fekvő Trabzonban található eredeti másolata. Később, 1997-ben a török fél jóvoltából elkészült Zrínyi Miklósé is, amit Szulejmán portréja mellett helyeztek el. A Zrínyi-szobor anyaga eredetileg üvegszálas erősítésű műanyag volt. A nagy csata 450. évfordulójának emlékére rendezendő 2016. szeptemberi ünnepségre készülve azonban a török fél Zrínyi személye és haditette előtt tisztelegve vállalta, hogy bronzból önteti ki a hős várkapitány szobrát is. A munkát az alkotó törökországi műhelyében végzik el. A Zrínyi-szobor felújítása mellett a park is teljesen megújul. Ennek szeptemberi megnyitóján a tervek szerint Áder János magyar, Recep Tayyip Erdoğan török és Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő vett volna részt. [2] Az ünnepségen végül 2016. szeptember 7-én, delegációik kíséretében Áder János és Kolinda Grabar-Kitarović mellett Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes vett részt.