* Felsorolásra kerültek a Tanácsköztársaság jellemzői, azonban keveredett közé 5 hamis állítás is. Keresd meg a nem ide illő megállapításokat, és jelöld őket! ingyenes orvosi ellátás a magántulajdon védelme bolsevik mintájú pártállam munkásgyerekek nyaraltatása a Balatonon Margit-sziget megnyitása a szegények részére egyházi személyek választójoga I szétváló törvényhozó és végrehajtó szervezetek J 8. * Állítsd sorba az alábbi eseményeket! (A) Kitör az első világháború (B) Meghal Ferenc József (C) őszirózsás forradalom (D) kikiáltják a Tanácsköztársaságot (E) Trianoni szerződés aláírása 9. * Egészítsd ki az alábbi szöveget a hiányzó szavakkal! Ahol pedig több megoldás van, válaszd ki a megfelelőt, és írd be! A Teleki Pál által bemutatott fehér/vörös/kék............... térkép szemléltette, hogy milyen a népesség és a nemzetiségek megoszlása a Kárpát-medencében. Érvelését azonban a győztes hatalmak nem hallgatták meg. Csak a(z) feltételeket/ígéreteket/szabályokat............... közölték a küldöttséggel................. Az első világháború tétel. június 4-én aláírták a békediktátumot a............... -palotában.
Általános hadkötelezettség megtiltása. Maximálták a toborzott hadsereg létszámát. Megtiltották a modern fegyverek rendszerben tartását. Revízió: a béke felülvizsgálata.
A bevetett katonák számát tekintve itt volt a legmagasabb a halálozási arány. A háború polgári áldozatainak számáról egyetlen hivatalos intézmény sem vezetett pontos feljegyzéseket, a kutatók azonban úgy tartják, hogy akár 13 millió civil is áldozatul eshetett a harcoknak közvetve vagy közvetlenül. Az első világháború - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A halálozási arány a háború végén kirobbanó spanyolnáthajárvány – a világtörténelem leggyilkosabb járványa – következtében a civilek és a katonák körében is még magasabbra szökött. Európában és Kis-Ázsiában milliók veszítették el az otthonukat a háború miatt. A vagyoni és ipari kár, különösen Franciaországban és Belgiumban, ahol a legsúlyosabb harcok zajlottak, katasztrofális méreteket öltött.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell az I. világháború kitörésének okait, a szemben álló ellenfeleket; a háború első szakaszának (1914–1916) politikai és hadtörténeti eseményeit. Meg fogod tanulni az I. világháború második szakaszának (1917–1918) hadtörténeti és politikai eseményeit. Meglátod, hogyan befolyásolta az eseményeket az Egyesült Államok és Oroszország lépése 1917-ben, és hogyan fejeződött be a háború. 1914-ben, amikor a nagy háború elkezdődött, mindenki a gyors győzelemben bizakodott. Az első világháború. A villámháború azonban állóháborúvá alakult, a frontok megmerevedtek. 1916 végére mindkét félnek egyre nagyobb nehézséget okozott ellátni a harcoló csapatokat és a hátországot, de a háborút folytatni kellett. Nézzük, végül is merre billent a mérleg! Németország 1917 elején meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút, amelynek az volt a lényege, hogy a németek minden ellenséges és semleges hajót kilőttek az angol és a francia partok mentén.
1914 nyarán az ürügy is megérkezett: június 28-án Szarajevóban egy szerb anarchista megölte Ferenc Ferdinándot, a Habsburg trónörököst és a feleségét. Német nyomásra az Osztrák–Magyar Monarchia egy hónap múlva hadüzenetet küldött Szerbiának. Néhány héten belül a két szövetségi rendszer országai már hadban álltak egymással, és nagy erőkkel mozgósították a csapataikat. A színpad tehát készen állt. Németország és a Monarchia háborús szövetségét központi hatalmaknak nevezték, velük szemben pedig összecsapásra várva ott álltak a hármas antant országai, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország. A németek az előzetes tervek alapján a semleges Belgiumon keresztül gyorsan törtek előre a nyugati fronton, de a brit–francia csapatok megállították őket a Marne (márn) folyó vonalánál. Ráadásul keleten az oroszok a vártnál gyorsabban vonultak fel, és a központi hatalmak kétfrontos háborúra kényszerültek. Az első világháború kezdete. A keleti fronton a német Hindenburg tábornok állította meg az orosz előrenyomulást Tannenbergnél, majd a Mazuri-tavaknál, és itt is megmerevedtek a frontvonalak.
Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon). FILMRÉSZLET (Nyugaton a helyzet változatlan, 56. perc) Erich M. Remarque könyve alapján készült 1979-es film. 3. )A keleti fronton Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba, ám Hindenburg tábornok meg tudta állítani őket, majd 1915-ben a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. (Premysl váránál nagy harcok folytak. Az első világháború haditechnikája. ) Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni. Oroszországban a háború közepére pattanásig feszült lett a helyzet. Küszöbön állt a háborús veszteségekért okolt cár forradalommal történő leváltása. 4. )A többi front: Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt.
Megjelentek a nagy tűerejű fegyverek, a géppuska, páncélosok, harckocsi. A háború második felében jelentős szerepet játszottak a repülőgépek, tengeralattjárók bevetése. A harckocsit az új találmány angol fedőneve a tank, az angolok vetették be először. A repülőt kezdetben csak felderítésre használták, majd a fedélzeti gépfegyverekkel légi csatákat vívtak, s bombázták egymás állását. Miután a rövidnek vélt háború elhúzódott, a győzelem nemcsak a katonák közötti harc kimenetelétől függött, hanem az őket ellátó hátországok teljesítőképességétől is. A hagyományos gazdálkodást felváltotta a hadigazdálkodás. Az első világháború első öt oka. Ebben a versenyben a gyengébb gazdasággal rendelkezők egyre inkább kimerültek. Az ellátás romlott, az emberek nyomorogtak. Először legkevesebb tartalékkal rendelkező Oroszország omlott össze, majd az Osztrák-Magyar- Monarchiában és Németországban is mutatkoztak jelei. Nagyhatalmi ellentétek: Német –francia. Franciaország jelentős gyarmattartó, gyarmatbirodalmának kiterjesztése és megvédése a cél.