Lekerekített és koptatott üvegtörmelék. Miféle építési törmelékek tartoznak ebbe az inert kategóriába? Ilyen anyag például a tetőcserép, a beton (térkő), a járólap, a csempe, a tégla és a tiszta üveg is. Az inert hulladékokat a fenti tulajdonságai miatt újra lehet hasznosítani. Pl. ledarálva mehet útalapba, feltöltésbe. Akár mehetne a Duna medrébe is (? ). Ellenállóbb csempe, de már ez is kerekedik a csúcsain. A kérdés természetesen költői, mert inert hulladék azóta megy a Dunába, amióta emberi hulladék keletkezik a Duna partján. Remete Pince Étterem. Hiszen gyakorlatilag ebbe a kategóriába tartozik a régészeti korok kerámialelete is. Ezek bemosódhatnak az erózió által érintett partszakaszokról, de belehordhatják patakok, vagy a csapadékvíz is. Aki bogarászott már mondjuk Nagymaroson a Magyar utca végénél található esővízcsatornánál, annak lehet fogalma a folyamatról, az ott talált cserépedények és porcelán-étkészlet törmelék alapján. Ennél valamivel "természetesebb" állapotok uralkodnak Kismaros és Verőce között, a Morgó-patak torkolatánál.
A mostani bejegyzés teljes képanyaga a viszonylag alacsony vízállás idején előbukkanó hordalékkúpról származik. Színéről ismerszik meg az antropogén eredetű hordalék. A patak által görgetett vulkanikus kőzet között meglapuló anyag nagy része a már felsorolt inert kategóriából származik, mivel a könnyebb szervesanyagot és műanyagot a víz könnyebben magával viszi. A patak sodrása, a Duna hullámzása, az anyag keménysége, valamint a vízben töltött idő befolyásolja, hogy a téglából, üvegből, stb. mennyi marad meg. Kellő idő alatt a legkeményebb üvegből is kavics válik, melyet aztán felapróz és egyre kisebb darabokra koptat a meder anyaga, megcáfolva Wass Albert gyakran idézett verssorait, miszerint a "A víz szalad, a kő marad, a kő marad" (Üzenet haza). Geológiai értelemben általában ennek az ellenkezője igaz. Széchenyi csárda god of war iii. Ha ember csinálja beton, ha a természet akkor konglomerátum. A Morgó-patak hordalékkúpjának másik érdekessége, hogy az itt lerakott vulkanikus kavicsanyag igen könnyű és porózus. A külső erők nagyon gyorsan pusztítják, és ez a típusú kavicsanyag Vác alatt igencsak megritkul és kisebbségbe kerül a keményre cementált homokkő és kristályos mészkő kavicsok között.
15%-a) jelentős része erre a területre koncentrálódott. A Gombás-patak széles völgyét még a vasúti hídon túl is visszaduzzasztotta a Duna, de ami a legérdekesebb, az elöntési vonal kirajzolt egy korábbi mellékpatak völgyét, amely körülbelül a Csányi László körút (=Patak-sor) ívét követte "Luxemburgig", azaz majdnem a Rádi út vonaláig. A Gombás-pataktól délre váci lakóházak már nem álltak, de a városi Lőház figyelmet érdemel, ugyanis a feltételezések szerint ezen az 1948 körül lebontott épületen állhatott a "második" árvíztábla. A Lőház egy látogatott közösségi hely volt, amelyet lövészeken kívül a Duna árvizei is rendszeresen látogattak, komoly anyagi terhet róva a fenntartó lövészegyletre. Jég kocka gyártó gép - Gasztroapró. Az épület történetét Fehér Tamás geológus dolgozta fel a Honismeret folyóiratban (A váci Lőház története, XLII., 2014/05). Árvízi elöntési szintek Vác város 1883-as kataszteri térképén ( forrás) Fehér Tamás írt egy számunkra relevánsabb cikket is. Az "Árvíztáblák Vácon" a Váci Polgár 2012. májusi számában jelent meg, benne egy fényképpel a "harmadik" 1838-as váci árvíztábláról.
A balra mutató újj egy polírozott vörösmárvány táblán húzott vonalra mutat. Figyelemreméltó a táblán szereplő dátum, hiszen március 15-én már Pest-Budán tetőzött az árvíz. Figyelmetlen volt a megrendelő? Esetleg a váci ház tulajdonosa Pest-Budán vásárolta a táblát és aztán csak legyintett az egy napnyi eltérésre? Az 1838-as jeges árvíz kb. 107, 7 méteren tetőző szintje a Gombás-patak mentén, Vác déli részén. Ezt valószínűleg sohasem tudjuk már meg. Csaló - godihirnok.hu. A három fennmaradt váci árvíztábla közül csak egyetlen található meg eredeti helyzetben (+az 1775-ös). Figyelemre méltó, hogy a három tábla közül az egyik nem ad meg dátumot, és a másik kettő közül is csak egy találja el a tetőzés valódi dátumát. Három tábla három különféle alakkal, rajtuk három különféle felirat szerepel, ami annak ellenére is különös, hogy a budapesti árvíztáblák sem olyan egységesek, mint amilyeneket Csillaghegyen tettek ki az 1945. februári árvíz után. Fehér Tamás gyűjtése után már csodaszámba menne, ha további 1838-as árvíztáblák kerülnek elő Vácról.