A kutatás 2009 feburárjában zárult le, eredményei és a "Hatékony védelemhez való jog és a joghoz való hozzájutás az Európai Unióban" projekt keretében született, Magyarországól szóló országjelentés megvitatására a Bizottság 2009 áprilisában konferenciát szervezett. A bírósági akták elemzését, a "Hatékony védelem és a joghoz való hozzájutás az Európai Unióban" projekt keretében készült országjelentést és a szakmai konferencia tapasztalatait összegzi a következő tanulmány: A gyanú árnyékában: Kritikai elemzés a hatékony védelemhez való jog érvényesüléséről. Támogatók: Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe, European Commission, Open Society Justice Initiative A kutatások gyakorlati megvalósulását a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Legfelsőbb Bíróság, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság, a Fejér Megyei Bíróság, a Fővárosi Bíróság, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság és a Pest Megyei Bíróság támogatása tette lehetővé.
Ügyvéd Debrecen büntetőjog | Dr. Kiss Erika ügyvéd | Debrecen belváros | Debrecen, Arany János u. 44. fszt. 1. | Tel. : 0620/2532-904 A védelemhez való jog megfelelő érvényesülése egyúttal a büntetőeljárás törvényességének is garanciája. Számos jogszabályban találunk a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezést: Az emberi jogok európai egyezménye "Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra, hogy személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék. Ha nem állnak rendelkezésére eszközök védő díjazására – és az igazságszolgáltatás érdekei ezt kívánják –, joga van a terheltnek arra, hogy hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet. " (EEJE 6. cikk (3) bekezdés c) pont) Alaptörvény "XXVIII. cikk (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. " 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról "3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez.
Közúti baleset okozása Btk. 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Garázdaság Btk. 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Rongálás Btk. 371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Sikkasztás Btk. 372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Zsarolás Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kérdés: Laikus középkorú ügyfél vagyok, hónapok óta kompetens jogi képviseletet keresek államigazgatási eljárásban SOS. Melyik hiteles jogi fórumon találok valós ajánlást? Az "ügyvéd-árajánlatok", a "jogdoktor" nem aktív. Az "Ügyvédbróker" regisztrálja kérésem és utána "kérése lejárt, értékelje szolgáltatásunkat" a válasz, a linken soha nem lehet belépni. A magyar alaptörvény is megfogalmazza az emberi méltósághoz való joggal – amely jog korlátozhatatlan – összefüggésben, hogy "senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani". A Btk. a hivatali bűncselekmények között szabályozza a kényszervallatást. A bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, "aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést vagy más hasonló módszert alkalmaz". Más hasonló módszer alatt minden olyan ráhatás értendő, amely alkalmas a sértett befolyásolására. Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk alapján kérdése teljes körű megválaszolására nincs lehetőség.
cikk (3) bekezdése alapján. Azt követően pedig ott a helyszínen kérvényezzük a nyomozati iratok kiadását. Erre van lehetőség?
6. A kvázi a bv. intézettel szemben indított (pl. fogvatartási körülmények miatt Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó ügyben) a fogvatartottat képviselő ügyvéd ellenőrzés nélkül beszélhet ügyfelével. 7. A védő meghatalmazása nemcsak az alapügyre, hanem valamennyi "járulékos" ügyre kiterjed (pl. összbüntetéses eljárás, perújítás stb. ). 8. Az ügyvéd csak olyan eszközt vihet be az intézetbe magával, amely kizárólag hangrögzítésre alkalmas, más eszközök tiltása jogszerű. Hangrögzítő eszközt viszont a védői meghatalmazás felvételére érkező ügyvéd is használhat. 9. A védővel való beszélő ellenőrzésének bármilyen formája jogszerűtlen, ennek látszatát is kerülnie kell a börtönnek. 10. Ki- és belépésnél jogszerűtlen a védőt jelentősen hosszú ideig várakoztatni. FÉLELEM NÉLKÜL AZ IGAZSÁGTALANSÁG ELLEN! ADOMÁNYOZD ADÓ 1%-ODAT A HELSINKINEK! ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-41