"Mindezt elszenvedtük, de ebben a szenvedésben / volt valami erő: ahogy egymásra néztünk – / némán, mert a falnak is füle volt –, " Ezen a héten Rakovszky Zsuzsa felkavaró versét ajánljuk. Rakovszky Zsuzsának az Ünnepi Könyvhétre megjelenő új, Történések című verseskötéből egy gyönyörű verset ajánljunk. A költőként induló Rakovszky Zsuzsa az elmúlt években a próza után és mellett visszatért a lírához is. Néhány évvel ezelőtti kötete, a Fortepan páratlan érzékenységgel és láttató erővel hívta elő a közös emlékezetből elmúlt életvilágunk egyedi fényképeit. A Történések epikus költészete inkább jelenünket pásztázza végig. Monológok, balladák, lírai elbeszélések és egy sűrű verses regény az Állapotváltozások álmainkról és félelmeinkről, lehetőségeinkről és korlátainkról. A zárt ajtókról és a párhuzamosan megnyitott ablakokról. RAKOVSZKY ZSUZSA: MEGJÖTTEK! Rakovszky zsuzsa versei. Mióta csak az eszemet tudom, őket vártuk! Örökké rájuk gondoltunk, amikor ezek bezáratták az összes templomunkat, a magisztrátusból elmozdították a mieinket: józan életű, tisztes polgárokat, és részeges, tanulatlan csizmadiákat és cserzővargákat tettek a helyükre, mikor kiöntették velünk a teljes évi bortermésünket, valamilyen új, eszelős jogszabályra hivatkozva, amelyet alig két napja hoztak a tanácsban!
Rakovszky Zsuzsa - Fortepan | 9789631432558 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Rakovszky Zsuzsa Kötési mód keménytábla Dimenzió 120 mm x 190 mm x 10 mm Fortepan Rakovszky Zsuzsának sok év elteltével jelenik meg új verseskötete. A Fortepan magját a világhálón lévő régi fényképekből kiinduló versek adják. Egykorvolt történetek elevenednek meg, örökkévalóságba dermedt alakok mozdulnak meg - nyelvet kap a létezés megannyi titka. A Rakovszky-világ különleges körfolyosó, egymásból nyíló és még inkább egymásba záródó terekkel: tragikus monológok, képleírások, tárgyak árnyékai. RAKOVSZKY Zsuzsa: Tovább egy házzal - - versei. / dedikált | Fair Partner ✔101. (Maradj otthon!) könyvárverés | Abaúj Antikvárium | 2022. 03. 18. péntek 20:02 | axioart.com. Konkrét időpontok és helyszínrészletek. És a hang, ami hagyja, hogy szerteszaladjon a történet, majd egy pillanattal később visszafogja magát, egybe rántja az egészet. Ebből születik az a sajátos ritmus, amiben váltakozik a balladai ráolvasás üteme és a katatón létérzékelés egyhangúsága. Rakovszky verseit olvasva saját lehetséges személyiségeinkkel is találkozunk; saját arcaink rajzolódnak ki a sorok mögött.
Nagy Zsuka, akár a gyerekek vagy az érzékeny kamaszok, nem tud belenyugodni, hogy a világ olyan, amilyen, nem tompult el a tapasztalatok hatására, ugyanazzal a fájdalommal vegyes felháborodással tekint az emberi nyomorúság és szenvedés minden megjelenési formájára, mintha először találkozna vele – vagyis a két, nemsokára három – már megjelent kötet és különféle díjak dacára nagyon is fiatal tehetség (és szerintem ebben az értelemben az is marad. ) Rakovszky Zsuzsa (forrá)
Sötét hajnalokon a városkapunál mi túrjuk fel a szénásszekeret a nagykabátba burkolt csecsemőért, akit keresztelni visznek titokban az erdei kápolnába, ahol valami száműzött papjuk misézik. Most ők köszönnek mélyen meghajolva, a bátrabbja komor arccal, a gyávák alázatos mosolygással, miközben mi látjuk az ő szemükben, amit ők láthattak korábban a miénkben: a meghunyászkodással leplezett gyűlöletet, igen, de nemcsak azt, hanem – és ez a szörnyű! – valami fényes, győztes csillogást is, a vesztes diadalmas örömét, akinek a világ most hirtelen egyszerű lett: fehér és fekete, a boldog bizonyosságot, hogy Isten mellettük áll, hogy az ő ügyüket karolja fel, hogy náluk az igazság, amely mindig az áldozatoké – mivel fordult a kocka …és hogy jaj, jaj nekünk!
A kötet íve szépen kirajzolja az értékvesztés tényét, majd ennek részleteire tér ki. A múlt értékei elpusztulnak, az addig helyesnek és tisztességesnek vélt normáktól ma viszolygunk, és megvetésre méltónak találjuk őket – továbbörökítés helyett. Ennek egyik legfontosabb központi problémája a digitalizáció okozta megrekedtség valóság és virtualitás között, illetve az egyének társas magánya, kimaradása a hétköznapi tevékenységekből, az emberi kapcsolatok ápolásából. Életük tétlenségbe fullad a függőségtől, és kiüresednek: "Szürkék vagyunk, akár az árnyak, / sápadtak, mint a holtak szelleme, / mert azok is vagyunk: / mozgó, táplálkozó, párzó halottak! Rakovszky Zsuzsa: Dal az időről - Válassz verset. / Árnyakként kóválygunk egy árnyvilágban, / ahol az élet forrása kiszikkadt, / lelkünk üres, elménk a semmit őrli, / megértünk réges-rég a pusztulásra! " Figyelemre méltó és eredeti gondolat, hogy a számítógépről ugyanabban az értelmezői keretben szólnak a sorok, mint néhány évtizeddel vagy egy évszázaddal korábban a tudatmódosító szerekről/szerek segítségével írtak íróink, csak más kontextusban – ugyanúgy uralja életünket, elidegenít, eltorzítja és beszűkíti világérzékelésünket: "ebben a pár órában többet élek, / mint más évek alatt.