A magyaroknak 33 százalék szeretne eurót minél hamarabb - ami 5 százalékponttal több mint tavaly volt -, és 44 százalék - hasonlóan a tavalyihoz - "egy bizonyos idő után" vezetné be. A bevezetést minél tovább halogatók és az eurót egyáltalán nem akarók aránya csökkent, előbbi 3 százalékponttal 12 százalékra, míg utóbbi 4 százalékponttal 8 százalékra. És mégis mikor jöhet? A hét ország válaszadóinak körülbelül 30 százaléka úgy gondolja, az eurót a következő öt évben bevezetik országában, de az országok között e megállapításban nagy a szórás. Lengyelország csehország eredmény lekérdezés. A horvátoknál 2020-hoz képest 12 százalékponttal 78 százalékra ugrott meg azok aránya, akik szerint a bevezetés öt éven belül megtörténik, szemben a svédekkel, ahol 8 százalék mondja ezt. Utóbbi 2 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Egyébként a svédeknek 51 százaléka szerint soha nem vezetik be náluk az eurót, míg egy 10 éves intervallumra 40 százalék tesz. A vizsgált tagállamok állampolgárainak 40 százaléka szerint 10 éven belül vezetik be országukban az eurót.
Ez természetesen nem igaz. Emmanuel Macron például eddig is lelkesen használta szövetségesként a magyar miniszterelnököt (decemberben Budapestre is eljött), és Orbán Viktor eddig is ügyesen használta ki Németország és Ausztria belső konfliktusait a saját céljaira. Csehország élő eredmények, végeredmények, következő meccs | Kosárlabda, Európa. Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, és ameddig ez így van, a magyar kormány sosem fog teljesen elszigetelődni. De most jó esély van arra, hogy a következő évtizedet nem a pragmatikus politikai szövetségek, hanem a közép-európai országok által hajtott, alapvetően morális értékrendre támaszkodó (például a szuverenitásra, mint hogy nincs rendben más országokat katonai erővel lerohanni) idealista politika fogja meghatározni. Azt, hogy ez valóban így lesz-e, hamarosan Németországban is láthatjuk. Olaf Scholz és a német politika hirtelen irányváltása eddig inkább a felelősség letolásáról szólt, de jelenleg is komoly politikai harc van akörül, hogy a német politikai elitet sikerül-e egy moralistább külpolitikába belekergetni, rögtön a háború és az orosz kapcsolatok ügyében.
Egyszerűsíteni kell a katonai vezetést, az egymással párhuzamosan működő parancsnokságokat össze kell vonni, fölösleges létesítményeket kell bezárni. A szovjet haditechnikán alapuló felszerelést NATO-kompatibilissá kell tenni, a légierőknek új gépeket kell vásárolniuk, és a kommunikációs felszerelést is ki kell cserélni. Olyan sereget kell létrehozni, amelynek kevesebb, de jól felszerelt, jól kiképzett, könnyen mozgósítható tagjai vannak. Meg kell találni azt a speciális feladatot, mellyel az adott ország hadserege hozzá tud járulni a közös akciókhoz. A három ország egyformán a reformok elején tart, egyedül az utóbbi területen állnak jobban a csehek és a lengyelek, de ez igen látványos eredmény: mindkét ország a magyarországinál sokkal több katonával vesz részt a különböző nemzetközi akciókban. Lengyelország csehország eredmény angolul. Ugyanakkor a csehek és a lengyelek jóval többet költenek a haderőreformra. Vadászrepülőgépeket mindhárom országnak vennie kell, de még egyik országba sem érkeztek meg az új típusok. Hatalmas összegről van szó, mindhárom országban több tendert írtak már ki, és politikai viták középpontjába került a kérdés.
A közelmúltban okozott nagy botrányt az L-159-es repülőgépek beszerzése. A kis katonai gépek Csehországban, egy részben állami tulajdonú gyárban készültek, és egy korábbi kormány 72 darabot rendelt belőlük, 1, 36 milliárd dollár értékben. A mostani honvédelmi miniszter szerint teljesen fölösleges volt az egész üzlet: "Ezek a gépek veszélyesebbek használóikra, mint az ellenségre, annyira megbízhatatlanok. " - nyilatkozta róluk tavaly októberben. Mire a cseh kormány fölöslegessé nyilvánította az L-159-esek beszerzését, addigra 24 gépet már a hadsereg hangáraiba szállítottak. A hátralévő nagy feladatok mellett azonban komoly eredményeket is elért már a cseh haderőreform. A NATO-nak ígért 2, 2 százalékot majdnem elérve, a GDP 2, 07 százalékát költötték az elmúlt években védelmi célokra, jóval többet, mint az 1, 8 százalékos vállalásától is messze elmaradó magyar kormányok. Lengyelország élő eredmények, végeredmények, következő meccs | Kosárlabda, Európa. Ráadásul a csehek megtalálták azt a különleges szerepet, ami fontossá teszi őket a szövetségesek szemében. A cseh specialitás a vegyvédelem lett.