A törésvonalnál a rög másik része a mélybe süllyedt, és a Duna alatt folytatódik az Alföld alsóbb rétegeiben, több száz méter mélyen a mélységben. Gellért-hegy
Pl. Japán b) Óceáni és kontinentális lemez ütközése: Az óceáni lemez nagyobb sűrűségű és vékonyabb, mint a kontinentális, ezért alábukik. Valamivel nagyobb a gyűrt üledékek szerepe, amit az óceáni lemez szállít, de itt is uralkodóak a savanyú vulkáni kőzetek. Pl. Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceán peremvidékén- ennek egy része az Andok c) Kontinentális lemezek ütközése: Itt is óceáni lemez semmisül meg a két kontinentális lemez között. Anyaga felszínre préselődik, és nagy távolságra elvonszolódik. Ez a gyűrt üledékes kőzettömeg alkotja a takaróredőket. A hegységek felépítésében ezek a takaróredők játsszák a fő szerepet, mellette a vulkanizmus alárendelt folyamat. Vetődéssel keletkezett hegységek európában szövegszerkesztés. : Európa és Ázsia ütközésével alakult ki az Ural, Ázsia és India ütközésével a Himalája. B) Töréses szerkezetek: Ha a kőzetanyag nem képlékeny, mint a mélytengeri üledékek esetében, hanem merev, akkor a lemezekben keletkező húzó- és nyomóerők hatására a kőzettest eltörik. A törésvonalak által közrezárt rögök emelkedni ill. süllyedni kezdenek attól függően, hogy hol érik el egyensúlyi helyzetüket.
Hegységrendszer: az egy hegységképződési időszak során keletkezett hegységek együttese. Egy-egy hegységképződési időszak több millió éves folyamat. Hegységképződési folyamat: A hegységek keletkezése két lépcsőben zajlik, egyik lépcső a tektogenezis, másik az orogenezis. a) Tektogenezis: A hegységek anyaga a tengerek mélyén ún. geoszinklinálisok mélyén halmozódik fel üledékek formájában. A geoszinklinális tulajdonképpen egy óriási teknő, vagyis üledékgyűjtő medence. Hegységképződés módjai -. A felhalmozódott anyag meggyűrődését, takaróredők kialakulását nevezzük tektogenezisnek. Ezzel még magasabb hegység nem jött létre, csak gyorsan pusztuló kisebb kiemelkedés. b) Orogenezis: Szó szerinti fordításban ez a tulajdonképpeni hegységképződés. A tektogenezis folytán, megbomlik a lemezszegély egyensúlya, nagy vastagságban préselődik üledék a kontinentális lemez szegélye alá is. Olyan állapot ez, mint amikor egy gumimatracot víz alá nyomunk. Az egyensúly csak akkor áll helyre, ha a kontinens pereme megemelkedik és stabil állapotba kerül.
A röghegységek így fokozatosan alacsonyodnak, lepusztulnak. Csak a lekopott rögök emlékeztetnek már az egykori magas hegységre. A röghegységek tehát általában közepes magasságúak, azaz középhegységek. A röghegységek felszínét a lankás lejtők, alapos hegyhátak, a hegytetőkön kisebb-nagyobb fennsíkok jellemzik. A magaslatokat tágas medencék és széles völgyek tagolják. Ezt a tájat látjuk hazánkban is, ha kirándulunk egyet a Bakonyban vagy a bükki Szalajka-völgyben. A röghegységekben is előfordúlnak gyűrődések (pl. : a Bükk), hiszen az egykori lánchegységekből az eróziós folyamatok révén alakunak ki. Egy Négyszögöl Hány Négyzetméter — Rubens medici sorozat — Page 4. A lánchegységek hosszú évmilliók során alakulnak röghegységgé. Dunántúli-középhegység A Gellért-hegy A főváros egyik legjelentősebb látnivalója a Duna partján magasodó Gellért-hegy. Tengerszint feletti magassága 235 m, s mintegy 130 m-re emelkedik a Duna fölé. A lábánál fakadó hőforrásokgyógyfürdőket táplálnak. Jó védhetősége miatt a hegyet már az ókortól lakták. A röghegységek felszíni képződmények, melyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki oly módon, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeztek.