Karinthy Frigyes Tanár Úr kérem - YouTube
Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című novelláskötetének összehasonlítása Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verseskötetével! Feladatok: Keressetek szempontokat a két kötet összevetéséhez! A keletkezés éve Életrajzi előzmények Műfaji jellemzők Téma Szerkezet Filozófiai hatás Hangvétel Gyűjtsétek össze a hasonló vonásokat és a különbségeket! Hasonlóságok: • tematikus hasonlóság: vissza a gyerekkorba • szerkezet: a költői/írói beszédmód szempontjából keretes (az első és az utolsó megszólaláskor a felnőtt beszél, közte pedig a gyerek szerepében, egyes szám első személyben) • a freudizmus hatása: a gyerekkort az ártatlanság korának tekinti. A szorongások és elfojtások megjelenését is ábrázolja. • nosztalgia a gyerekkor iránt Különbségek: • A keletkezés éve 1916, 1910 • Életrajzi előzmények • Műfaji jellemzők: novellafüzér, verseskötet • Téma: a kamaszkor, iskola megidézése; a kisgyerekkortól a nagyobb gyerekkorig, a család, a játék, a betegség, a halál, a lányok. • Szerkezet: a helyszín, az idő és a szereplők egysége tartja össze az egyébként önálló történeteket.
– 1913-ban feleségül vette Judik Etel színésznőt, aki 5 év múlva meghalt. Gyermekük K. Gábor költő. – 1920-ban házasságot kötött Böhm Arankával. Ferenc (Cini) az író. – Verseskötete 1930-ban jelent meg Nem mondhatom el senkinek címmel. – 1936-ban, Stockholmban agydaganattal műtötték (Utazás a koponyám körül c. regénye erről szól). – 1938. augusztus 29-én, Siófokon agyvérzésben halt meg. – Halála után jelent meg második verseskötete. 3. Karinthy Frigyes:Tanár úr kérem (karcolatok) – A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. – Részletekben készült karcolatfüzér, mint az Így írtok ti című. paródiagyűjtemény. Tehát a novellák külön-külön is megjelentek, utólag szerkesztette össze őket az író egységes kötetbe. A szerkesztés hatására olyan érzésünk A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
Mi ez, mi ez, miez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók… szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc… Dehogy… hiszen ez a vekker… A vekker csönget… De hiszen akkor fél hét van már… fel kellene kelni. Ismerős gondolatok ugye? Reggel hét, óracsörgés, álom és ébrenlét határán… Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat. Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik. A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: "Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság"
Karinthy jól ismert karcolatfüzére, a "Tanár úr kérem" sok rövid történetet mesél el, melyek mindegyike a diákok ügyes bajos dolgaival kapcsolatos. Karinthy kora óta az iskola, az oktatás, a tananyag, a diákok és a tanárok is nagyon sokat változtak, de mégis vannak olyan általános érvényű gondolatok és események, melyek a mai diákok számára is ismerősek. Bár az írások nagyon humorosak, a mai fiatalok körében kevésbé ismertek és népszerűek, de az előadásunk után biztosan azok lesznek. Karinthy szövegét nem módosítottuk, csak bizonyos részeket kiemeltük az eredeti környezetükből, és ezekből egy egységes történetet állítottunk össze. Részletek hallhatók az alábbi fejezetekből: Bevezetés, Reggel hétkor, Elkéstem, Eladom a könyvem, A jó tanuló felel, A rossz tanuló felel, A bukott férfi, Magyar dolgozat, Röhög az egész osztály, Magyarázom a bizonyítványom, A lányok. A szövegek között a dramaturgiához kapcsolódóan 70 popzenei dalrészlet hangzik el mindössze 1-1 sor éneklésével, melyek további humorforrást jelentenek az adott szituációban.
Móricz Zsigmond búcsúztatta. Így írtok ti Paródia, antológia, korabeli költőket, írókat olyan formán gúnyol ki, hogy belehelyezkedik az illető szerző lelkivilágába írói magatartásába és torzítja azokat a jellemzőket, amelyek a parodizált író karakterisztikusát adja. Első sorban a nyugatos író társait karitirozza, de korábbi illetve a világirodalomból választott írók is céltáblájává váltak. Humoros kritikák, játékos költemények, Karinthy vágyának, céljának hogy tudni illik ö is elsősorban költő és író akart lenni. A humorban nem ismerek tréfát, s ha ezeket a paródiákat megismerjük, igazat adunk a szerzőnek. Voltak olyan olvasok, akik hamarabb olvasták Karinthyt, mint az eredeti művet. Ady E: Moslék-ország, Törpe-fejűek Adyban elsősorban a fölényes gesztust gúnyolja a gőgöt, a váteszi magatartást, amely mindenkinél más felett teszi magát. Formailag pedig elsősorban a sorismétléseken ironizál. A Törpe-fejűek végén ki is mondja " Hát maga megbolondult, Hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond".
Olyan helyzetek is dominánsak, amelyek otthoni családi eseményeket, világit meg az író.