[2] A szerzőijog-ellenes mozgalmak fő érvelése, hogy a szerzői jogi védelem sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem járult hozzá a társadalom fejlődéséhez, vagy újabb alkotások elkészüléséhez. Egyes szerzőijog-ellenes csoportok gazdasági és kulturális alapon támadják a szerzői jog intézményét. Mások, elsősorban az internetes és webes technológiák területén, úgy érvelnek, hogy a modern információs technológiai vívmányok meghaladják a szerzői jogi korlátokat és utóbbiakat a jelenlegi technológia biztosította lehetőségekhez kellene igazítani. Tövesy M. Konrád: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, I. fejezet. A szerzői jogok elleni érvek [ szerkesztés] Gazdasági érvek [ szerkesztés] A védelem gyengíti a kreativitásra való hajlandóságot [ szerkesztés] "A szerzői jog királyi kiváltságból formális, és végül széles körben használt törvénnyé alakulása elméletben hozzájárulna a zeneszerző kiadásból származó bevételeinek növekedéséhez. A mennyiségi összehasonlításunk bizonyítékai szerint, melyben Beethoven szerzői jogi rendszer nélküli bevételeit hasonlítottuk össze Robert Schumann jövedelmével, melyet a szinte teljesen általános európai jogi védelem mellett szerzett a legjobb esetben is kérdéses azon elmélet jogosultsága, hogy a szerzői jogok alapvetően megváltoztatták a zeneszerzők vagyoni helyzetét.
(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezel szervezet állapítja meg. A díj megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték fejében történ üzemeltetés esetében pedig a mködés helyét is. (4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a. (5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történ forgalomba hozatalára. (6) A befolyt díjaknak a költségek, valamint a Kjkt. 12. § (3) bekezdése szerinti szerzdés alapján – ha ilyen hatályban van – a kiadókat megillet részesedés levonása után fennmaradt összegébl a szakirodalmi, tudományos mvek szerzit negyvenkett, a többi irodalmi m szerzit negyvenkett, a képzmvészeket és a fotómvészeket tizenhat százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezel szervezeteinek kell átutalni.
chevron_right 1999. évi LVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v print Nyomtatás chrome_reader_mode Letöltés PDF formátumban Kiválasztott időállapot: Kibocsátó(k): Országgyűlés Jogterület(ek): Honvédelmi jog, Igazságügy, Munkajog Tipus: törvény Érvényesség kezdete: 2012. 06. 27 Érvényesség vége: Jogszabály indoklása: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY? E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.