Tahitótfalu Története A környező településeken előkerült gazdag leletek tanúsága szerint a terület már az őskor óta lakott volt. A rómaiak korában a birodalom határaként a térség nagy jelentősséggel bírt katonai-védelmi szempontból. A Duna vonalára eső limes mentén mindenütt fényjelzési távolságban, így a mai Tahitótfalu területén is - római őrtornyok állottak, a mai Pokol-csárda helyén római hídfőállás maradványai is előkerültek. Stratégiai jelentőségét mutatja a területén létesített 2 római őrtorony. Pokol csárda szentendrei sziget youtube. A honfoglalás után a mai község Tahi része egy ideig a névadó Thah családé volt. A Rosd nemzetség sarja, Domonkos a feljegyzések szerint, mint királyi pristaldus 1221-ben Thahban lakott. Ezután, 1237-ben hivatalosan a Szentendrei szigetet is e nemzetség kapta meg. A területet a Thahiak - a Rosd nemzetség leszármazottai - kihalásával, Albert király 1439-ben Perki vagy Pöröki Franknak adományozta, de 1447-ben Tahit már a Botos család tulajdonában találjuk. 1447-ben a mai község Tótfalu részét már Thotfalw néven említik az iratok.
A két településrészt összekötő híd (Almásy-híd) 1914-re készült el, a háborúban a németek által felrobbantott hidat 1947-ben építették újjá (Tildy Zoltán-híd), mai formájában a növekvő közlekedési igényeket kielégítve 1978 óta áll. A mai napig ez az egyetlen út, mely a szigetet a szárazfölddel összeköti. Tahitótfalu legjellemzőbb termesztett növénye az eper. Tahi a 19. Pokol Csárda Szentendrei Sziget. századtól kezdve fokozatosan betelepült, elsősorban a fővárosi tehetős, polgári-művészi réteget vonzotta a nyugodt környezet és a Budapesthez való közelség. Ez meghatározta a községrész üdülő jellegét. Olyan hírességek találtak otthonra itt a Visegrádi hegység lábánál, mint például a festő Ferenczy család és az építész Pollack Mihály. Az 1960-as évektől máig ható fővárosi migráció viszont alaposan felduzzasztotta az agglomerációba tartozó településrészt. A község Tótfalu részének lakossága pedig a '90-es években, elsősorban az Erdélyből érkezőkkel gazdagodott. Elérhetőség: Pest megye északi részén, Budapesttől 28 kilométerre, Szentendrétől északra található, a 11-es főút mellett.
30 Az időszámításunk előtti első évezred elején megjelennek vidékünkön a vaskor népei. Feltűnő, hogy a vaskor elején járásunk viszonylag néptelen volt. Hasonló a helyzet a vaskor második felében megjelenő Hallstatt kultúrával, illetve az ebből a kultúrából származó leletekkel. A megye déli részében ugyanis van ilyen, a megye északi részében azonban nincs. Ezek az első gyéren feltűnő vaskori kultúrák a lausitzival rokon kultúrák. Nálunk a váli urnasíros változata található. A kor jellemző nagy raktárleletei közül járásunkban Patay Pál szerint két kisebb került elő Vácott és Fót-Sikátorpusztán. 31 Járásunkban a kultúrának Örszentmiklóson (ma: Örbottyán) kerültek elő telepnyomai. 32 Időszámításunk előtt 550 körül feltűnnek vidékünkön a szkíták. Tahítótfalu - Tahitótfalu - szállás, program, információ - Pilisinfo.hu. Jelenlegi tudásunk szerint nem egy nép volt, hanem időlegesen szövetségre lépett népek csoportja, akik a mai Ukrajna déli területeiről rajzottak ki. Temetőikben feltűnően sok a nő és a gyermek. Ez, valamint a jelképes sírok arra vallanak, hogy sok férfi eshetett el csatákban, melyeket többek közt a keltákkal vívtak, akik 380 körül érkeztek a Duna-kanyarba, és végül Vác város jelenlegi területén is megtelepedtek.
Leginkább a recsegő-ropogó, jó 25-30 centi vastag avarréteg hangja ijesztett rám, viszont attól nem kellett félnem, hogy a lépcső beszakad alattam. Jól megnőtt az a fa a korlát tövében... A terület amúgy részben őrzött, bár maga a pálya nincs elkerítve, de a mellette lakó hajléktalanok szerint magánterületen jártam. Szerencsére ezt normális hangnemben közölte velem egyikük, szó sem volt vitáról, sőt, inkább kölcsönösen szabadkoztunk egymás megzavarásáért. Mondjuk szinte mindegy, hogy őrzött-e a romos stadion, mert bár vannak még ott fémelemek, szerintem mire kivinnék őket a legközelebbi úthoz, elporladnának. Pokol csárda szentendrei sziget 2021. A lepukkadtság ellenére látszik az épület eredeti rendeltetése. Kicsit anakronisztikus az az irodai szék, pedig megtenné VIP-szektornak. Ma már más funkciója nem lehet ennek a pályának, mint a hozzám hasonlók számára látványosságot nyújtson, aztán lassan eltűnjön végleg. Itt nem fogott el az a szomorúsággal vegyes nosztalgikus érzés, ami egy-egy frissen felhagyott-elhagyott pályán szokott, hiszen annyira régóta nem fociztak itt, hogy számomra ez már semmit nem mond.
Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975) | Könyvtár | Hungaricana. A cikk elkészítéséhez Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz (Corvina Kiadó, 1980) című könyvét, a Magyar Katolikus Lexikont (Szent István Társulat, 1980–2013), az Ortutay Gyula szerkesztette Magyar Néprajzi Lexikont (Akadémiai Kiadó, 1977) és a szalézi rend honlapját használtuk fel. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.