Ezeket már nem manufaktúrákban, hanem gyárakban állították elő. A gazdasági, ipari fejlődéssel párhuzamosan fejlődött a haditechnika is. Az ipari háttér meghatározta az egyes országok katonai teljesítőképességét. => Anglia a 19 sz végére világhatalom lesz. A klasszikus ipari forradalom Angliában bontakozott ki, de átterjedt Fro, Német- Alföldre és az USA-ra is. A mezőgazdaság forradalma: A feudális kötöttségek fokozatosan megszűnnek, a feudális tul formákat felváltja a tőkés bérleti rendszer. Technikai újítások: Gőzeke Vetőgép Aratógép Egész Eu-ban elterjed a vetésforgó. (nincs ugar) Takarmánynövények termesztése holland mintára=> megnő az állatállomány, elterjed a trágyázás. => csökkenő mg-i népesség is képes lesz ellátni a növekvő városi lakosságot. Az infrastruktúra fejlődése A bankok létrejötte, melyek finanszírozzák a gazd-ot. Oktatás fejlődése-> szakképzés indul meg. Távközlés: Morse távírója Szárazföldi, és tengeri úthálózat: Mac Adam műútja. Tudományos szocialisták közé tartozik Marx és Engels.
A korszakban demográfiai robbanás volt, hiszen a mezőgazdaság fejlődése a lakosságszám növekedésével járt. Emellett javultak a higiéniai viszonyok és életkörülmények, valamint megjelent a migráció. Az első ipari forradalom tette le a második ipari forradalom alapjait.
Az ipari forradalom fogalma Az 1780-as években Angliában kibontakozó gazdasági fellendülést, amely az iparszervezési és technikai újításoknak köszönhető, és folytonossá tette a gazdaság bővülését, ipari forradalomnak nevezzük. A forradalmi változás a gépeknek géppel történő előállítás. A folyamat Angliából kiindulva átformálta egész Európát. A mezőgazdaság kapitalizálódása Angliában a 16-17. században megjelentek a tőkés fejlődést lehetővé tevő viszonyok. A bekerítések révén a földek döntő többsége bérmunkát alkalmazó birtokosok (arisztokraták, gentryk) kezében volt. Ez a mezőgazdasági termelés fejlődését, belterjesebbé válását hozta magával. A földet trágyázták, vetésforgót alkalmaztak, terjedt az istállózó állattartás és fajtanemesítés. A további fejlesztések, mint a talaj javítása, egyszerű gépek alkalmazása, megkövetelték a tágosítást, vagyis hogy a sok bérlő kezén szétszórtan lévő parcellák helyett nagyobb, összefüggő földbirtokot alakítsanak ki. A folyamat új lendületet adott a bekerítésnek a közös földek megszűntetésével.
1512-ben a Mediciek visszatérését követően börtönbe zárták, de mivel vádat nem tudtak emelni ellene, szabadon bocsátották. Meghurcoltatását követően a városhoz közeli Sant Andreába költözött, ebben az időszakban születtek korszakalkotó művei és politikai renoméját is sikerült helyreállítania. Az utókor által legjelentősebbnek ítélt műve A fejedelem, amelyben Machiavelli az államok különböző típusait értékeli. Művében csak az egyeduralommal foglalkozik, s a 16. századi politikai helyzetet, az itáliai állapotokat, az emberek romlottságát figyelembe véve arra a következtetésre jut, hogy egy erőskezű fejedelemre van szükség. Az egyeduralom két fajtáját különböztette meg, az örökletest és az új keletűt, emellett különbséget tett az arisztokrácia, illetve a népre támaszkodó hatalom között, végkövetkeztetése szerint becsületesebb a nép által létrehozott egyeduralmat szolgálni. A keleti despotizmust az európai állami berendezkedéssel összehasonlítva megállapítja, hogy a különbség a politikai értelemben vett szabadság mértékében van: ahol nagyobb a szabadság, az uralkodó hatalma kisebb, könnyebb hatalomra kerülni, de nehezebb ott maradni.
Ezek kezdetben lóvontatásúak voltak, majd ezt is gépesítették gőzmozdonyok alkalmazásával. Feltalálója Stephenson volt. Felgyorsul a szárazföldi kereskedelem a nagy mennyiségű árú és személyszálítás Az első gőzvontatású vasút 1825-ben nyílt meg Stockton és Darlington között. A vasútépítéshez kapcsolódva fellendült a vaskohászat. Ehhez kedvezett, hogy Nagy-Britannia rendelkezett feketekőszén és vasérc lelőhelyekkel is. Nagy vaskohászati központok alakultak ki, pl. Birmingham, Sheffield, Newcastle és Glasgow. A gőzgépeket és a gőzmozdonyokat kezdetben egyedi darabokként állították elő, majd itt is megjelent a gépgyártás gépesítése. Ennek elengedhetetlen feltétele volt a szabványosítás és a fémmegmunkáló gépek tökéletesítése. Az esztergagép egyik legsikeresebb tökéletesítője Maudslay volt A gazdaság többi ágazatára gyakorolt hatása: Az ipari változások legnagyobb hatással a közlekedésre voltak. A gőzmozdony mellett megjelent a gőzhajó is, ami az amerikai Fulton találmánya volt. Ezek lerövidítették az utazási és szállítási időt, így a távolabb fekvő térségeket is bekapcsolták a gazdasági vérkeringésbe, pl.