Pongráczot a bálványozásig szerették parasztjai. Egész vagyonát rájuk költötte; harci játékai lázba hozták a népet is, hiszen ki volt zárva belőlük a 729 halál, s földet, ruhát, fegyvert kaptak az önkéntes katonáskodók. Nemcsak illúziói segítették az időből való kiszakadását, hanem a silány kor is. Pongrácz gyakran undorodott jelene embereitől. Nőt sohasem csókolt, mert azt tartotta, hogy Zrínyi Ilonával kihalt az utolsó asszony. Volt benne valami a nagyságból, az emelkedettségből; tragédiája a letűnő osztályok tagjaié, akik úgy buknak el, hogy még hisznek elveikben, még teljes komolysággal hatják át egész életüket eszményeik. Pongrácz nem vált nevetségessé: tetteit sajátos, szomorkás humorral rajzolta az író. S mennyivel silányabb a vár körül áramló jelen! Mikszath kalman beszterce ostroma. A paraszti nyomorúság szomszédságában ott találjuk az új kor arisztokratáit: a Behenczy grófokat. Csak a furcsa végrendelet kiszabta hónapokban volt pénzük, de akkor újra beleélték magukat a nagyúri stílusba. Silány bolondéria az a versenyfutás is, mely állandó háborút szított a Trnowszky-testvérek között.
Mikszáthnak legkedvesebb regénye volt a Beszterce ostroma, s méltán. A téma komorabb színezetű, az író humora is mélyebb rétegeket jár át, mint korábbi alkotásaiban. Éppen ezért csökken az átképzeléses előadásmód: csak a valóban humoros jeleneteknél találkozunk vele (István gróf csapatainak felvonulása Beszterce ellen). A mű témáján most is érezhető az adomai származás, de ez a téma oly mély, oly széles horizontú eszmékkel itatódik át, s oly részletező, reális ábrázolás nő ki belőle, hogy nem jutnak érvényre az anekdota korlátjai. Csökkennek a cselekményt dúsító, belső színező anekdoták is, s ha felbukkannak, szervesen illeszkednek bele az írói koncepcióba. Könyv: Beszterce ostroma (Mikszáth Kálmán). Csupán a szerelem őrzi továbbra is az idillek romantikus színeit. A szerkesztés rokon Mikszáth eddigi technikájával, csak most nem anekdotákat tapaszt össze, hanem újabb és újabb cselekmény-elemek bevonásával vezeti a történés fonalát. Az új cselekményszálak azonban nemcsak a mű bonyodalmát teremtik meg, hanem fontos eszközei az eszmei horizont növelésének is.