Egyszerű sajttorta recept I Édesség, desszert I Blondi konyhája - YouTube
2012. ápr 22. 7:15 #sajttorta #amerikai sajttorta #mascarpone #baileys 114823_2 Egyszerű, tartalmas, nem kell vele sokat pepecselni és még elrontani is nehéz. Előre elkészíthető, így vendégvárásra is tökéletesen alkalmas. A pofonegyszerű mestermű Több féle sajttorta létezik, ki erre, ki arra esküszik, de a legtöbbjük alapja krémsajt vagy mascarpone - akár az olaszoknál. Klasszikus sajttorta | Nosalty. Ízesíteni iszinte bármivel lehet: fűszerekkel, kakaóval, gyümölcsdarabokkal, alkohollal, stb. Omlós, gyúrt tésztából és darált kekszes alapból is készíthető. Amerikai sajttorta Hozzávalók:az alaphoz: 15 bögre édes keksz kókusz os csokis vagy sima 05 bögre olvasztott vaj 3 evőkanál barnacukor; a töltelékhez: 1 bögre túró 45 dkg mascarpone, 1 csomag vaníliás cukor vagy 1 teáskanál vaníliaaroma, 1 bögre kristálycukor, 3 egész tojás, 2 evőkanál liszt, 0, 25 bögre tej Elkészítés: A kekszet ledaráljuk, összekeverjük a barnacukorral, majd az olvasztott vajjal. Sűrű masszát kapunk, amit egy kb. 20 cm átmérőjű tortaforma aljába egyenletesen elnyomkodunk.
Töltelék hozzávalói: 50 dkg mascarpone 1 dl tejföl 20 dkg porcukor 1 cs vaníliás cukor 1 cs vaníliás pudingpor (v. 2 ek liszt) 3 db tojás pörkölt mandulaforgács a tetejére málnaöntet a tálaláshoz Tegyük egy tálba a mascarponét, a tejfölt, a porcukrot és a vaníliás cukrot, majd keverjük simára. Ezután egyesével keverjük hozzá az egész tojásokat, majd végül a vaníliás pudingport (v. a lisztet). A hűtőből vegyük ki az előkészített kekszes alapot, majd öntsük bele a simára kevert tölteléket. Helyezzük előmelegített sütőbe, majd közepes hőfokon süssük 40-45 percig. (tegyünk a tortaforma alá egy tepsit, nehogy sütés közben a vaj kifolyjon a formából. én szilikonos sütőformába sütöttem légkeverésnél 150 fokon, 40 percig) A sütőből kivéve a formában hagyjuk teljesen kihűlni. Tálalás előtt a torta tetejét szórjuk meg pörkölt mandulaforgáccsal. Andi konyhája sajttorta street kitchen. Kínálhatunk hozzá ízlés szerint málnaöntetet is.
A Nem, nem, soha! József Attila egy 1922 -ben írt, fiatalkori verse volt. Leírása [ szerkesztés] A vers a trianoni békeszerződésre reflektál erősen hazafias hevülettel, az ott elvesztett területek visszafoglalását vetítve előre, egyúttal pedig tökéletesen kifejezve az akkori közhangulatot. Bár a címre hasonlító szlogen (változatos formákban) számtalan propagandakiadványon (plakát, füzet, stb. ) és propagandaterméken (gyufa, szódásüveg, stb. ) szerepelt, és a Területvédő Ligának is a nem hivatalos jelszavává vált (" Nem! Nem! Soha! " formában), a versnek és ennek a szlogennek szinte bizonyosan semmi köze egymáshoz (legalábbis a versből biztosan nem ered a szlogen, legfeljebb fordítva lenne lehetséges), ugyanis József Attila sohasem publikálta, és Juhász Gyula kivételével a korszakban vélhetően senki sem ismerte. József Attila: Nem, nem, Soha! - No, no Never! (ENG SUB) | Zene videók. Az irodalomtörténészek a Kádár-korszak alatt tudtak a vers létezéséről, de – részben román nyomásra, részben az internacionalizmus ideológiai jelszavára hivatkozva – 1989-ig semmilyen formában nem jelenhetett meg, így a nagyközönség nem ismerhette.
Pedig József Attila tizenhét évesen írott egyéb versei mind szerepeltek a különféle kiadványokban. Az irodalomtörténet-kutatás úgy tudja, hogy a szocializmus éveinek nagy tudósai ismerték a költeményt, de egyikük sem hivatkozott rá. Soha. József attila nem nem soha song. Nem kell megmagyarázni, miért. Azt sem, hogy az elhallgatással szemben viszont miért szerették kiemelni szerzőnknek a következő sorait, melyeket pedig mindössze pár hónappal később – tizennyolc évesen – írt: "Valami forró, nyári éjszakán / gyárfüst ölelt át lomha földszagot / s a legnagyobb lélek szökkent belém: / az ucca és a föld fia vagyok". Hát persze, érthető: a munkás-paraszt szövetség, a sarló és kalapács szimbóluma, a vörös zászló, aminek a hátterében lévő eszme – a szocialista-kommunista világrend – József Attilát is meghódította egy időre. Ezt az eszmét és csakis ezt tekintették zseniális költőnk egyetlen identitásának. Mintha a történelemismeret nem formálna önazonosságot, mintha 1920. június 4-én nem történt volna semmi lényeges a nemzet szempontjából, és mintha erre nem lett volna József Attilának egyetlen egy szava sem... Penckófer János
soha Árpád honát!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk! Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! - Szembeszállunk mi a poklok kapuival! Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen. A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! JÓZSEF ATTILA - NEM, NEM, SOHA!. vagy érte meghalunk. Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát! 1922