Bármi történt is az elmúlt huszonöt évben, a magyar társadalom szemében a magyar katona mindig megbecsült volt, a honvédségnek magas a társadalmi presztízse, és erre lehet építeni - közölte a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten. Simicskó István egy friss közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve kitért arra, hogy a megkérdezettek többsége, 54 százalék kiválóra vagy jóra értékelte a honvédség teljesítményét. A miniszter a Zrínyi Kiadó "A Magyar Honvédség negyedszázada – A rendszerváltástól napjainkig" című legújabb kötetének bemutatóján azt mondta: az elmúlt 25 év nehéz volt, sok tanulsággal, de voltak sikerek is, s a honvédség értékeit sikerült megőrizni. A miniszter kitért arra, hogy az elmúlt 25 évben a politikában sok reformot meghirdettek, voltak leépítések, átszervezések, átalakítások, amelyet mindig modernizációként jellemeztek. Ennek ellenére a modernizáció területén még mindig lemaradásban vannak – jegyezte meg a miniszter, de – mint kiemelte – megtanulták, hogy a testület átszervezésével óvatosan kell bánni, s most már megkezdődhet a fejlesztés időszaka.
Simicskó Istvánnak komoly feladat jutott. Simicskó István (Fotó forrása: MTI Fotó, Varga György) A hazafias és honvédelmi neveléssel, illetve az ezzel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kormánybiztos sá nevezték ki Simicskó Istvánt. Kormánybiztosként a volt honvédelmi miniszter a z érintett tárcákkal együttműködésben vezeti és koordinálja a hazafias és honvédelmi nevelés mint kiemelt kormányzati közfeladathoz kapcsolódó stratégia kialakítását, megalkotja a stratégia végrehajtásához szükséges cselekvési terveket. Neki kell együttműködnie a hazafias és honvédelmi nevelésben érintett ágazatokkal a stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósítása érdekében, ennek elősegítésére tárcaközi szakértői munkacsoportot hoz létre, illetve működtet. Simicskó Istvánnak felül kell vizsgálnia a honvédelmi nevelés megvalósításához kapcsolódó közfeladatrendszert, majd végrehajtania a szükséges átalakításokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tevékenységét elősegítve és annak útján koordinálja és felügyeli az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának szakmai fejlesztését.
2004 júniusában kilépett az MDF-ből, szeptemberben a Fidesz tagja, a Vas megyei elnökség tagja lett. Simicskó István 1961. november 29-én született Tiszalökön. 1985-ben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kereskedelmi üzemgazdász diplomát, 1997-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében jogi szakokleveles közgazdász, 2002-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát szerzett. 2009-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen PhD fokozatot szerzett hadtudományból, 2010 óta Nemzeti Közszolgálati Egyetem főiskolai tanára. 1991-től a KDNP tagja, 1994 és 1996 között az országos elnökség tagja volt. 1996-tól a Fideszben politizált, 2001-től a Fidesz országos választmányának alelnöke volt. 2006-tól a KDNP alelnöki tisztét tölti be. 1998 és 2006 között a Fidesz, 2006 óta a KDNP országgyűlési képviselője. Simicskó István 2000 és 2002 között a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter politikai államtitkára, 2010-től 2012-ig a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára volt.
A Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségén a honvédelem ügyének elősegítéséért többeknek elismeréseket adtak át. A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21. (MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Mohai Balázs) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Magdala volt Mária-Magdolna szülővárosa Forrás: Origo Nyolcvan százalék valószínűséggel állítható, hogy Jézus a magdalai zsinagógában is megfordult és prédikált – írja a Haaretz a szakemberek véleményét idézve. Magdala zsinagógáját az első zsidó háború idején a későbbi római császár, Vespasianus légiói rombolhatták le, Kr. 67 körül. Egy rómaivá lett zsidó arisztokrata Jézusról A messiás személyéről nem csak a szentírás, hanem egykori ókori történelmi források is megemlékeznek. Közülük is az egyik leghíresebb a rómaivá lett, és az első zsidó háború idején Masszada erődjét a római légiók ostromától védő Josephus Flavius, héber családi nevén Jószéf ben Matitjáhu (37-100) történetíró és hadvezér a "Zsidók története" című híres és forrásértékű műve. Josephus Flavius a híres történetíró és hadvezér római mellszobra Forrás: Az arámi és görög nyelven író Flavius a Zsidók történetében két helyen is említést tesz Jézusról, az egyik bővebb idézet szerint: " Ebben az időben (tudni illik Pilatus helytartósága idején) élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk.
Publisher Description Josephus Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a város és a szent hely elpusztításáról. Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus népe, mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése. GENRE Fiction & Literature RELEASED 2013 December 10 LANGUAGE HU Hungarian LENGTH 100 Pages PUBLISHER Kiadó SELLER PublishDrive Inc. SIZE 2. 4 MB More Books by Flavius Josephus
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. ápr 27. 14:18 A Római Birodalom egyik megalomán építmnyét találták meg / Illusztráció: Northfoto Izraeli régészek feltárták Cézáreának, Heródes egykori kikötővárosának a bejáratát - jelentette a Háárec című újság csütörtökön. A hatalmas építmény hűen követi Josephus Flavius római-zsidó történész leírását, amely A zsidó háború című művében található. Izrael egyik legnagyobb régészeti feltárása során fellelték a kikötőből a városba vezető kapunál az Augustus római császár és Róma istennő tiszteletére emelt oltár alapjait is. Flavius elmesélte, hogy a Heródes építtette, kétezer évvel ezelőtti Cézáreában szentélye volt Augustusnak és Róma istennőnek, de ez nem állta ki az idők próbáját. Helyére egy bizánci, majd egy keresztes templomot építettek, de ezek alatt a régészek megtalálták az első, eredeti építmény nyomait. Josephus Flavius szerint Augustus császár egykori szobra nem volt kevésbé impozáns mintájánál, Zeusz Olümpián emelt másánál, Róma istennő megformálásra pedig vetekedett az Argoszban található Héra-szoborral.