A gazdasági önkormányzatnál nem áll le a munka, tavaly tavaszhoz hasonlóan online csatornákon és telefonon várják a vállalkozói megkereséseket. Régió: Dél-Alföld Cím: 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12. E-mail: Telefon: +36 62 554 250 Fax: +36 62 426 149 A CSMKIK 25. 000 kamarai nyilvántartásba vett vállalkozással van kapcsolatban. Tagvállalatai (több, mint 1. Csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara regisztráció. 500 egyéni és társas vállalkozás) a megyei GDP közel 60%-át állítják elő. A CSMKIK fontos feladata a gazdaság fejlődésének és önszerveződésének előmozdítása, valamint a vállalkozások érdekeinek érvényesítése. Törvényben meghatározott kötelezettsége a szakképzés felügyelete, a békéltető testület működtetése, és a működő megyei vállalkozások, valamint az építőipari kivitelező vállalkozók nyilvántartása. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásai: A kamara a vállalkozói környezet javításával, gazdasági elemzésekkel, előrejelzésekkel, javaslatokkal, megbízható és leinformálható üzleti kapcsolatok kiépítésével, tanácsadással segíti a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat.
Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara immár 120 éves múltra tekint vissza. Jelenleg több mint 1 500 tagja van a kamarának a kereskedelem, ipar, szolgáltatás, kézműipar területéről. Csongrad megyei kereskedelmi es iparkamara. Ezek a vállalkozások a megye gazdasági erejének felét reprezentálják. A kamarai törvény továbbra is fontos közfeladatokat szán a köztestületeknek, ezért a kamara a jövőben is hivatásának tekinti a gazdaság fejlődésének és önszerveződésének előmozdítását, az üzleti forgalom tartós biztonságának, a piaci magatartás tisztességének és a gazdasági tevékenységet folytatók együttes érdekei érvényesülésének megteremtetését és megőrzését. Magyarország EU csatlakozását követően különös jelentősége van a kamaráknak. A vállalkozások jelentős hányadának egyedül óriási erőpróbát jelent mindenre odafigyelni, időben felkészülni a változásokra, megfelelni az előírásoknak, lépést tartani a nemzetközi versennyel, megtalálni a megfelelő partnereket.
Megyei szakképzés-fejlesztési koncepció a gazdaság igényeire alapozva. Megyénkben is egyre nagyobb problémát jelent a munkaerő-piacon – egyre több területen – Read more Tizennyolc együttműködő partner látta el kézjegyével a Szegedi Foglalkoztatási Paktum alapító együttműködési megállapodását. A cél az, hogy minél több munkanélküli Az Európai Szociális Alap (ESZA) célkitűzése, hogy csökkentse a tagországok munkanélküliségét. ONLINE REGISZTRÁCIÓ - CSMKIK. Az ESZA támogatásával valósul meg a TOP-6. 8. 2-15-SG1-2016-00001 számú Helyi Read more
Parragh László katás megszólalása ellentétes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályával 2022. június 27. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint Parragh László katával (azaz: a kisadózó vállalkozások tételes adójával) kapcsolatos nyilatkozatai ellentétesek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályával és csakis az ő személyes nézeteit tükrözik. Kereskedelmi és Iparkamara – Csongrád Megyei Foglalkoztatási Paktum. A BKIK közleményében arra is kitér, hogy átalakított formában tartaná meg a katát, valamint erről online konzultációt kezdeményeznek a vállalkozókkal. A fővárosi kamara szakértői megalapozottabb döntéselőkészítés mellett érvelnek a kata-átalakítás kapcsán, és ezért egy részletes bontást is közöltek, hogy jelenleg milyen csoportok milyen céllal használják ezt a kedvezményes adózást és kik azok, akik visszaélnek vele – íra a Portfolio. A kata átalakításának tervéről elsőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt még májusban. Parragh László azt mondta, fenn kell tartani az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások esetében a katát, de ki kell zárni azokat, akiknél ez bújtatott foglalkoztatás.
Ezt a csoportot a BKIK szakértői adóelkerülő (köznyelven adócsaló) katásoknak nevezték el. A kamara közleménye hozzáteszi, a társadalomra és a költségvetésre kiemelten veszélyes esetek kezelésére, amikor a munkáltató által létrehozott kényszervállalkozások jönnek létre, a BKIK azt javasolja, hogy ne a kényszervállalkozó magánszemélyeket, hanem a megrendelői oldalon levő vállalatokat büntesse kiemelten a NAV. Ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, a digitális platformmunkásokat (általában futárokat, sofőröket) rendszerszinten érinti a kényszervállalkozás problémája. Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Szeged. Ezen nagy cégek "közvetítőként" vannak jelen a piacon, de valójában munkáltatóként viselkednek, miközben munkavállalói biztonságot nem garantálnak a velük szerződő egyéni vállalkozóknak. Az Európai Bizottság egy tavalyi állásfoglalása azonban kimondja, hogy a dolgozóknak a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal kell rendelkezniük, vagyis a gyakorlatban alkalmazottként foglakoztatott platformmunkásokat alkalmazottnak kell tekinteni, mert ilyen esetekben az egyéni vállalkozói státusz megfosztja őket az olyan hagyományos foglalkoztatással járó szociális jogoktól és előnyöktől, mint például munkaidő tiszteletben tartása, a minimálbér megfizetése vagy éppen egészségük és biztonságuk garantálása a munkavégzésükkel összefüggésben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Több mint 1200 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
A legtöbb időt, számomra kissé váratlanul, a határátkelések vitték el. Állítólag váltáskor értünk a magyar-horvát határra, ahol 5 autót engedtek át 40 perc alatt. Nekünk 3 perc kellett ahhoz, hogy átkeljünk. A horvát-bosnyák határátkelés fél órát vett igénybe. Itt elkérték az oltási igazolásokat is, amit beszkenneltek. Útvonal Budapestről Jahorinára. A távolság 570 km, a menetidő 7-8 óra. Európai útvonaltervező régi oldal. | Térkép: Google Végül nagyjából 8 óra alatt megérkeztünk úti célunkhoz. Pazar látvány fogadott. Új építésű szállodák, modern kabinos felvonók és sok-sok síelő, illetve snowboardos. A szálláshoz autóval nem lehetett közvetlenül eljutni, kb. 150 métert kellett gyalogolni, de a csomagokat sílécestül elvitték motoros szánnal. A szállások szinte kivétel nélkül pályaszállások, néhány méter után lehet csatolni. A sípályák nagyon jó fekvésűek, majdnem egész végig napsütésben lehetett síelni. A felvonók egy régi 2-személyes kivételével mind új fajták. 5 ülőlift, 2 kabinos és néhány húzólift szolgálja ki a síelőket.
A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adatot képes áttekinteni, és felismerni bennük a mintázatokat. Felhasználható arra, hogy optimalizált megoldásokat találjunk, például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítására. A mesterséges intelligencia kezdete A mesterséges intelligencia fogalma nem új keletű. Az emberiséget már régóta foglalkoztatja az önvezető autó, az emberekkel kapcsolatba lépő robotok gondolata. A XVIII. században Kempelen Farkas pozsonyi feltaláló álsakkozógépet készített, amely a legjobb sakkozókat is képes volt megverni. A "Török" nevet viselő gépről ugyan később kiderült, hogy valójában egy ember rejtőzött benne, nem mesterséges intelligencia vezérelte, de jól szemlélteti, milyen régi vágya az embernek, hogy intelligens gépeket gyártson. A modern mesterséges intelligencia története 1936-ban kezdődött, amikor Alan Turing megírta az egyetemes gép elméletét. Európai útvonaltervező regional. 1997-ig kellett várni azonban, hogy a mesterséges intelligencia belépjen a köztudatba. Ez a pillanat akkor jött el, amikor a Deep Blue nevű számítógép legyőzte egy sakkjátszmában Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot.
Persze, a pályákig még el is kellett jutni. Budapesttől 570 km távolságot írt az útvonaltervező, két határon kellett hozzá átkelni. Mohácsig az M6-on szépen lehetett haladni, de Mohács és Eszék között nincs autópálya. Kanyargós mezőgazdasági területek között haladt az út, egy-egy faluval megfűszerezve. Utána ismét autópálya vezet a bosnyák-horvát határig, illetve azon túl is néhány kilométerrel. És eddig tartott az út kellemes része. Ezután nagyjából 120 kilométernyi országút várt ránk, szórványosan elszórt települések között. Ez az utazás leglassabb része és mivel ez nemzetközi útvonal, meglehetősen sok a kamionnal és teherautóval találkoztunk. Ezen a szakaszon túljutva megint autópályán lehetett folytatni az utat egészen Szarajevóig. Itt a reptér felé vezető elkerülőúton mentünk, mert a városon keresztül lassabb lett volna a haladás. Síelés az Európai Unión kívül: Jahorina, Bosznia. Így is be kellett menni Szarajevóba, de csak viszonylag rövid távot. Innen már csak egy kb. 20 kilométernyi hegyi szakaszt kellett megtenni a jahorinai síterepig.
A több mint 100 tartományát 373 út kötötte össze, ezek hossza meghaladta a 80 ezer kilométert. Ma Európa néhány főútvonala az ókori római egykori útjain halad. Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Igaz a régi mondás, minden út Rómába vezet - Életstílus Jump to content Német szakemberek bebizonyították, hogy igaz az a régi mondás, miszerint minden út Rómába vezet. Egy algoritmust fejlesztettek, amely vizuálisan mutatja, hogyan lehet leggyorsabban eljutni Európa bármelyik pontjából az olasz fővárosba. Az eredmény egy lenyűgöző vizuális ábra. A Daimler autógyártó egyik leánycégének, a stuttgarti székhelyű Movie Lab két munkatársa is feltette magában a kérdést, hogy valóban minden út Rómába vezet-e. Adatvizualizációs eszközökkel ezt sikerült bebizonyítani – számolt be német építészettel foglalkozó szaklap. Európán belül kijelöltek 486 713 pontot, és egy útvonaltervező algoritmussal megrajzolták a Rómába vezető összes lehetséges útvonalat. Igaz a régi mondás, minden út Rómába vezet - Életstílus. A vonalak vastagsága azt jelzi, hogy egy-egy útvonalat mennyien használtak. A projekt egyik vezetője, Raphael Reimann egy interjúban elmondta, hogy nagy segítésükre volt a nyílt forráskódú technológia, mint amilyen GraphHopper szoftver is. A Római Birodalom fénykorában kiterjedt úthálózattal rendelkezett Britanniától Törökországig.
A több mint 100 tartományát 373 út kötötte össze, ezek hossza meghaladta a 80 ezer kilométert. Ma Európa néhány főútvonala az ókori római egykori útjain halad.