Nem volt nagy, de kicsi se, nem volt trutymósan lágy és bántóan kemény se, de bele lehetett harapni. A húsleves aromáján is átütött az a kicsit füstös íz, amit a nyers maceszlapot ropogtatva is érez az ember. MERÉNYI ÁGNES NAPLÓJA. A hagyatékot dicséretes/sajnálatos gyorsasággal feldolgoztuk. A nem kívánt nagyobb darabokat elajándékoztuk, a műtárgypiacon (nem is volt még akkor) értékesíthetőket anyám eladta. Fogalmam sincs, hová lett ilyenformán Glatz Oszkár Almát hámozó lány a tornácon vagy hasonló című képe, amitől ugyan féltem és ronda volt, de hát mégis. Kicsit se bánom a vitrint a nippekkel. Kicsit bánom az egyszerű, sárga Zsolnay-kávéskészletet. És nagyon bánom a teljes art deco szobabútort, amiből csak egy ülésre teljességgel alkalmatlan ülőgarnitúrát tudtam kimenteni. Még ennél is jobban bánom a zsúrkocsit, bár be kell ismernem, nem vagyok egy zsúrkocsis típus. A Zöld tea mennyire vízhajtó? Általánosságban elmondhatjuk, hogy minden folyadék vízhajtó hatású. Na de viccet félre téve ezek közül az egyik legjobb eredményt elérőek a tea félék.
Ha a hagyományos fehér rizs helyett teljes kiőrlésű rizst fogyasztunk, akkor nem csupán több ásványi anyaggal látjuk el a szervezetünket, hanem rengeteg rosttal is. Utóbbinak nagy szerepe van az emésztés szabályozásában, így segít abban, hogy ne puffadjunk fel és ne legyen kellemetlen teltségérzetünk. Hámozatlan burgonya A krumplinak nem csupán a káliumtartalma magas, de sokáig laktat és még a vércukorszintet sem emeli meg túlzottan. Ezek minden erős érvek a burgonya fogyasztása mellett. Ha azonban vízhajtó hatását is ki szeretnénk használni, akkor ne hámozzuk meg főzés előtt, hanem csak utána. Spárga A spárga igazi ínyencség, amit nem csak különleges íze, hanem vízhajtó hatása miatt is ajánlott fogyasztani. A fehér és a zöld spárgában egyaránt sok az úgy nevezett aszparaginsav, mely serkenti a veseműködést, így remek vízhajtó hatása van. Uborka Az uborka 95 százalékban vízből áll, mindemellett vízhajtó is. Ez a zöldség rendkívül finom, továbbá az erepszin nevű enzim is megtalálható benne, aminek köszönhetően a szervezetünk sokkal jobban fel tudja dolgozni a fehérjéket.
A fogyasztóteákban általában szereplő gyógynövények Mivel az egyes gyógynövények eseténként többféle élettani hatást is kifejtenek, most csak azokat szedtük össze, amelyek az anyagcsere-folyamatokban, emésztésben részt vesznek, illetve befolyásolják – tehát azokat, amikre feltehetőleg gondolnak, amikor fogyasztó funkciót tulajdonítanak neki.
"Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény…" Ezekkel a szavakkal kezdődik Juhász Gyula: Trianon című verse. Juhász Gyula: Trianon Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erő szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. Egy ezer évnek vére, könnye és Verejtékes munkája adta meg Szent jussunkat e drága hagyatékhoz. És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, Hol királyokat koronáztak egykor, S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország! Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, És mienk volt a legszebb kék szalag, Az Adriának gyöngyös pártadísze! Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol Ferenczy festett, mestereknek álma Napfényes műveken föltündökölt, S egész világra árasztott derűt.
Nem kell beszélni róla sohasem? De mindig, mindig gondoljunk reá! 1927 Nap (június) havának 4. -én jelent meg Juhász Gyulánk Trianon verse… majd a hosszú Vörös Terror (a kommunizmus) alatt fél évszázadig kisumákolták a Juhász Gyula Összes versei kötetekből is… mert "irredenta tartalmánál fogva sérthetné a szomszédo népek nemzeti érzéseit"… Elhallgatták mert sérthetné a rablók érzéseit a megrablott fájdalma!!! Hihetetlennek tűnik, de a "szabad Magyarországon" máig is hiányzik Juhász Gyula Összes verseiből a világhállón a "leghitelesebb"-nek vélhető magyar forrásból, az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából!!! ( Sz. )
Az igazságtalannak tekintett diktátum kritikája a korabeli Magyarország teljes kulturális életét áthatotta. A következő évtizedekben a magyar irodalom számos jelentős alakja örökítette meg művében az országot ért súlyos csapás által eredményezett sokkot. Sokak számára a veszteség hatalmas volt, mert az elcsatolt országrészekből származtak, mint például Tóth Árpád Aradról, Kosztolányi Dezső Szabadkáról, Szabó Dezső Kolozsvárról, Márai Sándor Kassáról. Számos vers örökítette meg a trianoni traumát, ezek egyike József Attila verse, a Nem, nem, soha volt. "Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, / nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret / Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! " - vetette lapra 1922-ben, és mindez érthető okokból rendre kimaradt a későbbi szocialista rendszer által felkarolt költő 1945 és 1990 közt megjelent munkái közül. Juhász Gyula 1920-as A békekötésre címá költeménye első versszakában így állított emléket a tragikus békének: "Magyar Tiborc, világ árvája, pórja/ Nézz sírva és kacagva a nagyokra, / Kik becstelen kötéssel hámba fognak, /Hogy tested, lelked add el a pokolnak!
2022. június 02. 09:58 csütörtök Esztergom Megyei Jogú Város június 4-én, 16:00-kor néma főhajtással emlékezik a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a trianoni döntés 102. évfordulójára a Horváth Géza soron található Trianon emlékműnél. Juhász Gyula: Trianon Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erő szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. Egy ezer évnek vére, könnye és Verejtékes munkája adta meg Szent jussunkat e drága hagyatékhoz. És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, Hol királyokat koronáztak egykor, S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország! Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, És mienk volt a legszebb kék szalag, Az Adriának gyöngyös pártadísze! Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol Ferenczy festett, mestereknek álma Napfényes műveken föltündökölt, S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem, soha A bölcsőket és sírokat nekünk, Magyar bölcsőket, magyar sírokat, Dicsőség és gyász örök fészkeit. Mert ki feledné, hogy Verecke útján Jött e hazába a honfoglaló nép, És ki feledné, hogy erdélyi síkon Tűnt a dicsőség nem múló egébe Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! Ő egymaga a diadalmas élet, Út és igazság csillaga nekünk, Ha őt fogod követni gyászban, árnyban, Balsorsban és kétségben, ó, magyar, A pokol kapuin is győzni fogsz, S a földön föltalálod már a mennyet! S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol Arany Jánost ringatá a dajka? Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt, Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső, Bírnád feledni Kassa szent halottját? S lehet feledni az aradi őskert Tizenhárom magasztos álmodóját, Kik mind, mind várnak egy föltámadásra? Trianon gyászos napján, magyarok, Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos, Rossz csillagok alatt virrasztva járók, Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött Ma fogjatok kezet, s esküdjetek Némán, csupán a szív veréseivel S a jövendő hitével egy nagy esküt, Mely az örök életre kötelez, A munkát és a küzdést hirdeti, És elvisz a boldog föltámadásra.
Nem kell beszélni róla sohasem? De mindig, mindig gondoljunk reá!