Kód: POTMVPRAPARZAF/ORA A különböző színű PRÁNA 2in1 levehető meditációs ülőpárna huzat védi a kerek ülőpárnát a szennyeződésektől.
Minőségi magyar készítésű termék!
Párna töltet »–› ÁrGép Díszpárna huzatok és töltetek a kikánál | kika - Otthon az életedben! Olcsó autók Egy háztartásban sosem lehet elég párna! A gyerekek sokszor nem csak alvós, hanem "ölelgetős" párnára is szükségük van, egy keményebb, nagyobb támaszt nyújtó darab jól jön a heverőn is, egy-egy olcsóbb tollpárnára pedig szükség van a szekrényben arra az esetre, ha vendégek érkeznének. Éppen ezért igyekszünk minden célra kínálni valamilyen megoldást, a híresen kényelmes libapehely párnától a modern memóriahabos párnákig. Olcso parna toilet cleaner. Párnával az egészségért A légúti allergia egyre több ember életét keseríti meg. A ál kiemelten igyekszünk figyelni arra, hogy mindenkinek egészséges fekhelyet tudjunk biztosítani. Párnáinkat ezért többféle méretben és töltettel kínáljuk – ezekbõl bárki könnyen választhat kényelmeset. Egészségpénztárnál elszámoltatható párnáink bizonyítottan segítik az allergiás betegeket, de jól jöhetnek olcsó, könnyen tisztítható mûszálas párnáink is, hiszen ezek szívfájdalom nélkül lecserélhetõk mondjuk a pollenszezon után.
troposzféra (keveredő gömbhéj): vastagsága 10-20 km. Itt játszódnak le az időjárási folyamatok többsége. Itt található a légkör teljes tömegének 80%-a. A hőmérséklet a magasság emelkedésével, 100 m-ként átlagosan 0, 65°C-al csökken -57°C-ig. sztratoszféra (réteges burok): 50 km-es magasságig. Itt van az ózonburok. A hőmérséklet a magassággal együtt nő, míg el nem éri a 10°C-ot. középső, vagyis a mezoszféra: 80 km-ig. A levegő összetétele nem változik. felső, vagyis a termoszféra: A gázok fajsúly szerint rétegeződnek. Felső határa ott van, ahol a Föld centrifugális ereje és gravitációja kiegyenlíti egymást.
A CO2-mennyiség csökkenésének másik oka a földtörténeti ős- és előidőben egyre bonyolultabbá váló bioszféra fotoszintetizáló tevékenysége, amelynek hatására a CO2-szint csökkent, s ennek mintegy tükörképeként az oxigénszint (O2) egyre növekedett. A növények ugyanis a Nap energiájának felhasználásával építik fel testüket, az ehhez szükséges szenet pedig a légkörből vonják ki CO2 formájában. Emellett anyagcseréjük során nagy mennyiségű oxigént (O2) juttatnak a légkörbe. A földi oxigén szinte teljes egészében biogén eredetű. Az oxigénszint a földtörténeti óidő karbon időszakában (360-285 millió éve) már elérte, sőt valószínűleg egy kicsit meg is haladta a mai szintet, feltehetően a dúsan burjánzó vegetációnak köszönhetően. A nitrogén légkörben való felgyülemlése a tűzhányó-tevékenységnek köszönhető. Az élőlények bomlástermékei is nagy mennyiségű nitrogéntartalmú vegyületet juttattak a légkörbe. Hasadékvulkán
Navigáció Címlap A tantárgy megnevezése A Föld és az élet fejlődése Kód NBT_FD100K2 Kreditszám 2 A tantárgyért felelős szervezeti egység Földrajz Tanszék A kurzus jellege Előadás Kontaktóraszám 28 Előfeltételek NBT_FD114K2 Az értékelés formája Kollokvium Tantárgy leírása A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A Föld és az élővilág kialakulása, fejlődése; kölcsönhatások. Ősföldrajzi, őskörnyezeti változások és a legfontosabb élőlénycsoportok bemutatása. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai A földtörténet speciális kutatási módszerei. A környezeti viszonyok tanulmányozása, azok változásainak felismerése. A kőzetek korának meghatározása. Ősmaradványok, ősmaradvánnyá válás. Az ősmaradványok jelentősége, fajtái. A földtörténeti korbeosztás. A prekambrium éghajlati viszonyai. Az élővilág kialakulása a prekambrium folyamán. Az Ediacara-fauna jelentősége. A paleozoikum ősföldrajzi viszonyai. A paleozoikum éghajlati viszonyai. A paleozoikum növényvilágának fejlődése. A paleozoikum állatvilága.
A Föld belsejének kialakulása az idők homályába vész. Két elmélet tartja magát mind a mai napig, mely magyarázattal szolgálna a Föld gömbhéjainak kialakulására. Az egyik elmélet lehetségességét a Stanford Egyetem kutatói újabb kísérletükkel támasztották alá. A Föld belsejének szerkezete Ahogyan a földrengéshullámok sebességváltozásából, visszaverődéséből és megtöréséből következtetni lehet, a Föld belseje nem ugyanolyan sűrűségű és anyagi minőségű mindenhol. Jellegzetes gömbhéjak alakultak ki, melyek vastagsága jelentős eltéréseket mutat. Legvékonyabb a földkéreg, melyet a földköpeny követ, legbelül pedig a földmag található. A földköpeny és a földmag is további két részre osztható. A földköpeny felső szilárd része a földkéreggel képez egységet (kőzetburok), a földmag pedig külső- és belső magra oszlik. A földköpenyben egyébként további rétegek is megfigyelhetők. A földkéreg és a földköpeny között a híres horvát meteorológusról, Adrija Mohorovicicról elnevezett határfelület található, a külső mag és a köpeny között a Gutenberg-Wiechert, a belső és külső mag között pedig a Lehmann felület található.
A Föld körülbelül 4600 millió évvel ezelőtt keletkezett. Elsődleges, vagy szoláris (napszerű) légköre főleg hidrogénből (H 2) és héliumból (He) állt. A Föld gravitációs és hőmérsékleti viszonyai miatt e gázok elillantak a világűrbe. Erre a sorsa jutott a Vénusz és a Mars elsődleges légköre is. Az óriásbolygók viszont, hatalmas tömegvonzásuk miatt megtartották a szoláris őslégkört. Így például a Jupiter légkörének 99, 5%-a hélium és hidrogén. Földünk tehát átmenetileg légkör nélküli égitest maradt, majd a prekambriumban végbemenő nagyfokú meteoritzápor és vulkáni tevékenység nyomán egy másodlagos légkör alakult ki. A Föld új gázburka főleg vízgőzből és szén-dioxidból (CO 2) állott. A szén-dioxid szintje a mainak sokszorosa volt. Csökkenésének két okát a következőkben foglaljuk össze. Az egyik ok, hogy 300 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten a légköri CO2 nagy része feloldódik a vizekben. A vízben oldott CO2 aztán a kalciummal reakcióba lépve vegyi úton, kalcium-karbonátként (mész) kiválhat és az aljzatra ülepedhet, vastag mészkőrétegeket építve fel (szén-dioxid szivattyú).
A Föld tengelye valószínűleg az ütközés hatására billent ki. Napjainkban az óceánok létét természetesnek vesszük, de 4, 6 milliárd évvel ezelőtt még nem volt az. És víz nélkül nem létezhetne élet sem. A nap és a kisbolygó övezet közötti régió szinte csontszáraz volt, a Földhöz legközelebb eső vízkészletek akkoriban 25 millió km-es távolságban voltak, a kisbolygó övezet külső részén. Ebben a nap hőjétől távol eső régióban, a víz fagyott állapotban beépült a formálódó bolygókba és más égitestekbe. Az emberek évszázadokon át úgy gondolták, hogy a vizet az üstökösök hozták a Földre. A kutatók biztosak voltak abban, hogy az üstökösök vizet tartalmaznak, jég formájában. A Deep Impect elnevezésű űrprogram missziója mintát vett egy üstökös belsejéből. A törmelék elemzése megerősítette, hogy az üstökösök jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak. A csillagászok rádióteleszkópok segítségével megvizsgálták más üstökösök gázcsóvájának víz típusát, azt szerették volna tudni, egyeznek-e a Földi vízzel.
Az Univerzum keletkezése "Adjatok anyagot, világot építek belőle! " Immanuel Kant Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet George Gamov elméleti fizikus dolgozott ki Kant nyomán az ún. "Big-bang", a nagy robbanás elmélete. Eszerint a jelenlegi Univerzum egy ősanyag gigantikus robbanása következtében jött létre kb. 10-20 milliárd évvel ezelőtt. Az ősanyag sűrűsége szerinte 1025 g/cm 3, hőmérséklete pedig 1016 K lehetett, ezen rendkívül sűrű és forró "tűzgömb" robbanásszerű kiterjedésével magyarázható az Univerzum ma észlelt expanziója. Az Univerzum tágulásáról bővebben: " Big-bang", avagy a "Nagy Bumm" Forrás: A Világegyetem tágulása Forrás: Idő Hőmérséklet Fontosabb jelenségek 0 ¥ Részecske nélküli massza. 10 -16 s 10 13 K Hadronkorszak: Gyakorlatilag minden részecske jelen van. Nukleonok és antinukleonok szétválása, majd annihilációja. 10 -4 s 10 12 K Leptonkorszak: (elektronok, müonok, neutrínók stb.