Irodalom és művészetek birodalma: Arany János balladái - Az Ágnes asszony című ballada értelmezése Okostankönyv Berki Regina - Arany János Ágnes asszony c. művének elemzése | Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis Sherlock holmes és a baker street vagyok 2 KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: Arany János: Ágnes asszony elemzése Arany János: Ágnes asszony (elemzés) – Jegyzetek: áldozat+hős; nagyon lélektani; szemlélet stabil (hit a törvényben, tisztességben; de Ágnest végül hazaengedik, szánalomból, mert nem lenne értelme ott tartani, bűnhődik a gyilkosság önreflexiójaként is) 1. egység: 1. -4. : balladai homállyal ábrázolt bűn (képek, utalások); kérdezősködés: (emberek, hajdú) a válaszok eleinte félrevezetőek, majd rögeszmések 2. egység: 5. -19. : bíroság, börtön, de a lélekben játszódik; megőrülés árnyalt, fokozatos bemutatása: félelem, elfojtás, kényszerképzetek, téboly; néha dialógusok, ezekből derülnek ki a konkrétumok (kettős gyilkosság) 3. egység: 20. -tól: tematikusan az indításhoz való visszatérés; balladákra jellemző sűrítés (több év pár versszakban), érzékletes képi utalások az idő múlására (haj, ráncok) refrén: külső érzelmi reakciók: döbbenet, felháborodás, szánalom; ritmusképlete is más Az gnes asszony nem a bnt, hanem a bnhdst lltja kzppontba; az utbbi slyt mg jelentsgteljesebb teszi, hogy a bntets kikerl a fldi igazsgszolgltats kezbl.
Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis Irodalom és művészetek birodalma: Arany János balladái - Az Ágnes asszony című ballada értelmezése Okostankönyv Berki Regina - Arany János Ágnes asszony c. művének elemzése | Arany János: Ágnes asszony (elemzés) – Jegyzetek KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: Arany János: Ágnes asszony elemzése Az Ágnes asszony 1853-ban keletkezett, a nagykőrösi időszakban. Arany János 1851-től Nagykőrösön dolgozott tanárként, balladáit pedig 1853-tól kezdte írni. Szeretett volna olyasmiben elmélyülni, ami a lelkét, költői ambícióit kielégíti, amiben újra otthonra talál a sok megpróbáltatás után. Másrészt szerette volna felmutatni a nép előtt az igazi értéket. A költemény műfaja ballada, amely eredetileg ősi népköltészeti műfaj. Európában a műballada mint műfaj a romantika korában lett népszerű, amikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt. A romantikus ballada azonban nem annyira lírai, hanem inkább epikus műfaj, vagy mondjuk úgy, a három műnem határán helyezkedik el: lírai, epikai és drámai elemek is vannak benne.
De ismert a költő egy nagyszalontai népballadát is, amelynek egy részlete így szól: "Mit mosogat Sára néném a kúton? Az uram ágylepedőjit, azt mosom. Beleejtëttëm a ruca víribe, Ki kē mosni, a hónapi ünnepre…" Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! I. Arany és a ballada II. a) Arany balladáinak témái b) Ágnes Asszony című ballada cselekménye c) Szerkezete d) Üzenete III. Összegzés Arany Jánost a "ballada Shakespeare-je"-ként is emlegetik. 1853-tól kezdett balladát írni Nagykőrösön. Erre az időre bontakozott ki az a passzív ellenállás a császári hatalommal szemben, melynek elveit ő is magáénak vallotta. Ennek szolgálatában alkotta sorra balladáit. Rendszerint a történelem nehéz korszakaiból merítette témáját, hogy ezzel is a nemzet ügyét szolgálja. A romantika stílusának megfelelően Arany a történelmi balladák mellett (pl. Mátyás anyja, Szondi két apródja), népies ( Szőke Panni, Tengeri-hántás) és lélektani ( Tetemre hívás, Ágnes asszony) témájú balladákat is írt. A ballada nem más, mint a tragédia dalban elbeszélt formája, összefonódik benne: a líra, a dráma és az epika.
Az idő múlása sem hoz változást. A harmadik szerkezeti egység visszatér a vers indításához, a patakparti jelenethez. Ez a pár strófa hosszú évek történetét sűríti magába. Az idő múlását néhány motívum jelzi: a ronggyá foszlott lepedő, a finom arcon megjelenő ráncok. Az itt felhangzó refrén a már megtébolyult asszony üres motyogása. A lélektani folyamat mellett a másik értelmezési lehetőség az erkölcsi: a földi bírák Ágnest hazaengedik, mert létezik-e az őrületnél nagyobb büntetés? Egy másik értelmezési lehetőség szerint Ágnes a bűnbe esett ember jelképe. Isten megmenti azzal, hogy őrületet bocsát rá, mert ezáltal még elkerülheti az örök kárhozatot. A mitikus olvasat még ennél is tragikusabb: a mű az örök, értelmetlen munkát jeleníti meg. A lepedő az asszony lelkiismeretének szimbóluma. Ahogy Ágnes asszony öregszik, a lepedő is elrongyolódik. Mint bűnjel megtisztul, az asszony azonban örökre bűnös marad. Arany a ballada kereteit egészen szűkre szorította, a külső eseménysor rövid, a valódi tragédia a lélekben zajlik.