Műszaki okok Az egyik legfőbb műszaki hiányossága a 4-es reaktorban az volt, hogy hiányzott a három független elválasztó fal az üzemanyag és a közvetlen környezet között. A három elválasztó fal a közül a harmadiknál a nyomástartó épület nem foglalta magában a reaktort. A másodiknál a nyomástartó edényzet nem volt független, mert a cirkóniumból készült üzemanyag-burkolat égése okozhatta a második fal begyulladását, aminek a csövei szintén cirkóniumból készültek. Továbbá alapvető hiányossága a reaktornak a pozitív üregegyüttható volt, ami kisebb a reaktor névleges teljesítményéhez képest, vagyis 3200 MW. Ennek következtében a teljesítménynövekedésekor a sokszorozási tényező csökken, de ha a teljesítmény kicsi, akkor az üregegyütthatónak köszönhetően nő a sokszorozási tényező. Csernobili katasztrófa oka dalithudi tho. Az effajta teljesítménynövelést a szabályzat is tiltotta, amit az operátorok áthágtak. Ebből kifolyóan a tűzvédelmi intézkedések, illetve a szükséges hűtés sem volt a megfelelően megoldva, így nem lehetett megfékezni a gőz kicsapódását a reaktormagból.
1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között további 72 ezer főt – más adatok szerint összesen 330 ezer embert – költöztettek ki, számukra 50 kilométerre északra Szlavutics néven hoztak létre új települést. Az erőmű körül tiltott zónát létesítettek, ami 2600 négyzetkilométer, a területén az ukrán fővárosból, Kijevből három férne el. A tilalmi zónában 131-en laknak, akik illegálisan költöztek be. Csernobili likvidátorok: megmentették Európát, de szörnyű árat fizettek érte. Próbálták eltitkolni, de nem lehetett A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, 1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése, szolgálati beosztással való visszaélés, illetve bűnös hanyagság miatt. A szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, az első jelentéseket csak két nap múlva adták ki, a központi pártlap, a Pravda pedig csak a május 1-jei ünnepségek után számolt be róla. Az atomerőmű tervezési hibáit, hiányosságait 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították. Ugyanakkor Svédországban már április 26-án észlelték a Szovjetunió irányából érkező radioaktív felhőket.
május 6., 23:45 – Az egész ország lefedése 3. piros, foltokban 4. május 7., 03:00 – Az egész ország fölött 3. május 7., 09:00 – Debrecen felől 4. mélyvörös fokozatú felhő. A képeken láthatjuk a tetőn grafitot lapátoló "biorobotokat", a fertőtlenítőt szóró helikoptereket, a házi készítésű ólompáncélokat és a fóliával elválasztott kórházi betegeket is. Megvárták a szovjetek május 1-jét – napokig titkolták a csernobili katasztrófát | hirado.hu. A Csernobilt megtaláljátok az HBO GO kínálatában, a képgalériát pedig itt nézhetitek meg: A sajtó által a csernobili atombaleset óta ez a legsúlyosabb ukrajnai ökológiai katasztrófának titulált esemény során a 26 hektáron elterülő hatalmas, néhol hatvan méter magas szeméthegyen történt csuszamlásban legalább egy ember meghalt. Petro Porosenko államfő előző nap tárgyalt az ottani helyzetről a lembergi polgármesterrel, és a hírportálok szerint úgy reagált a kérésére, hogy a "szemetet el kell takarítani, és nem kell nagy politikai ügyet csinálni belőle". Május óta ég a ki tudja mi A szeméttelepen először múlt hétfőn csaptak fel a lángok, majd tűzoltás közben megcsúszott a szeméthegy, és négy embert – három tűzoltót és egy ökológust – temetett maga alá.