A dél-erdélyi vár Erdély legjelentősebb műemlékei közé tartozik, Hunyadi János idején a hatalmat és az erőt sugározta. Az impozáns megjelenésű várat Mikszáth "a várak királyának" nevezte. Évente több százezer turista keresi fel, napjainkban múzeumként üzemel. Vajdahunyad vára Erdély déli részén, Vajdahunyad (románul Hunedoara) megyei jogú városában található. A kiváló állapotban megmaradt történelmi örökség Európa egyik legszebb lovagvára. Nevezetes arról, hogy a millennium idejére, 1896-ra épült a budapesti Vajdahunyadvár legjellegzetesebb részének mintájául szolgált. Vajdahunyad várának története A gótikus stílusú lovagvár mérete, külső megjelenése a tulajdonosok ideje alatt sokat változott. A vár a 13. században épült a tatárjárást követően és az uradalommal együtt Hunyadi János apja, Vajk kapta Luxemburgi Zsigmond királytól katonai érdemeinek elismeréséül. Vajdahunyad vára | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Hunyadi János kormányzósága idején, az 1440-es években kezdte több szakaszban a rangjához méltóan várrá alakíttatni, külső tornyok, kaputornyok és védőbástyák épültek meg.
Egyik épülete 1685-ben "vasas ház"-ul, azaz vasraktárként szolgált. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea felkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Vajdahunyad vára Archives - Erdély. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek "visszaalakítani" a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Rendelje meg Ön is magazinjainkat!
Vajdahunyad megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Dévától 20 km-re délre, a Zalasd Csernába folyásánál, 220–270 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Várát Mikszáth Kálmán "a várak királyá" -nak nevezte. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János építette ki kormányzói rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta: Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. Vajdahunyad - Óhunyad vára - Dél-Erdély. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította.
Castelului nr. 1-3. A vár a város déli részén található, táblák segítik az odajutást. Fotók: Címlapkép / Wikipédia; Többi fotó / Várak Kastélyok Magyarországon
Henrik életét bemutató nagyszabású történelmi film munkái folytak. Bővebben: ITT olvashat!