A könyv olyan tanulmányokból, esszékből áll, melyeket a japán Ehime Egyetem végzős hallgatói írtak. Ez nem csak önmagában egyedülálló, de a könyv egész látásmódját meghatározza, hiszen a japánok szemszögéből ismerhetjük meg a saját kultúrájukat. Az esszékben visszatérő elemként jelenik meg, hogy a földrajzi adottságok különösen nagy hatással voltak a sajátos japán társadalmi szokások, berendezkedés kialakulására. Japán egy hegységekkel erősen szabdalt szigetország, és emiatt az emberek egymáshoz közel, ugyanakkor a külső hatásoktól elszigetelten éltek. A klimatikus viszonyok, illetve az általuk lehetővé tett rizstermesztés tovább fokozta az emberek és csoportok egymásra utaltságát. Mindezek hatására egy nagyon erős csoporttudatosság alakult ki a japán emberekben. A csoportok saját viselkedési normákat alakítanak ki, amiket kimondatlanul is követnek. Ráadásul a tudás vagy kompetencia felfedése rossz benyomást kelt a japánokban, az ilyen embereket udvariatlannak, éretlennek és meggondolatlannak tartják.
Könyv: A japán észjárás - Ismerkedés a kortárs japán kultúrával ( Osamu Ikeno, Roger J. Davies) 296865. oldal: - Könyv Társadalomtudomány Néprajz Kevés ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal. A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások. Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is. A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.
Leírás A japán észjárás – Ismerkedés a kortárs japán kultúrával Osamu Ikeno, Roger J. Davies Kevés ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal. A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások. Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is. A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.
A kínai és japán megszállás is sarkalatos pontját alkotják a leírásoknak. Boyé Lafayette De Mente: A koreai észjárás Forrás: Origo A konfucianizmussal kapcsolatban például olyan fogalmak jelentését vizsgálja, mint az apakultusz (aboji), fiúkultusz (adul), a szellemekkel való kapcsolatban maradás (chang sung) vagy az anya szerepe (omoni). A társas kapcsolatok, a kollektív felelősség és az öntudat témakörében sorra veszi többek között a tudat békéjét (anshim), a felelősségteljes döntést (chaegim), az arc megőrzését (chae-myun), a szégyen kultúráját (changpi), a szabadság erejét (chayu), a családnak való megfelelést (chib) vagy a logikusságtól való tartózkodást (nolli). Nagy témakörök a Korea történelmében fontos jelentőséggel bíró fogalmak magyarázatai, valamint a szokások, hagyományok világába tartozók is. A könyvből többek között megtudjuk azt is, hogy az ősi időktől kezdve egészen 1910-ig törvények tiltották a feleségek számára, hogy féltékenyek legyenek, még akkor is, ha férjük köztudottan hűtlen volt.