Mindegyikhez saját fürdőszoba tartozik. Franciaágyas Az első emeleten 7 franciágyas, külön fürdővel rendelkező szoba is található, amelyekből csodás a kilátás a környező hegyekre. Megközelíthetőség Budapest felől a 21-es főútról Mátraverebély településnél kell balra, Szentkút felé lekanyarodni, innen még kb. 5 kilométer a Kegyhely, végig kitáblázva. Salgótarján felől érkezve nem szükséges Mátraverebélyig elmenni, hanem a nagybátonyi elágazó utáni jobb kanyar végén jobbra kell elfordulni. Tábla is jelzi a Nagyboldogasszony Bazilikát. Mátraverebély szentkút térkép útvonaltervező. Szállóvendégeknek az épület előtt a parkolás díjmentes. Szállóvendégeknek az épület előtt a parkolás díjmentes. Különbusszal a legegyszerűbb megközelíteni a Nemzeti Kegyhelyt, vagyis csoportosan, hiszen a sofőr odatalál. Távolsági busszal Mátraverebélyig lehet eljutni, innen nem túl gyakoriak a buszok Szentkút felé. BUSZ MENETREND» Normál biciklivel az aszfalton érdemes jönni, ld. AUTÓ. Terep-biciklivel bármelyik erdei úton megkísérelhető a Kegyhely megközelítése.
1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot "basilica minor" címmel tüntette ki. A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Mátraverebély-szentkút térkép. A kegyhely a jozefinizmus hatása miatt csak az 1920-as években virágzott fel, a fejlődést azonban a kommunizmus megakadályozta. A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította.
Az egy és két ágyas zarándokszobákban 55 fő részére, a hat és tizennégy ágyas zarándokszállásokon pedig 110 fő részére biztosítunk igényes szállást. Iskolai táborok, hittantáborok, erdei iskolák, lelkigyakorlatok lebonyolítására kiválóan alkalmas a közösségi termekkel ellátott – melegítő konyhákkal is rendelkező – épület. A frissen kialakított, hangulatos kertben kültéri vallási, közösségi programok megtartására, vagy akár bográcsozásra és játékra is lehetőség nyílik. A zarándokközpont új étterme bőséges, ízletes és megfizethető menüsorokkal várja vendégeit, de a la carte vendégeket is fogad. PROGRAMAJÁNLAT 1 NAPOS LÁTOGATÁSRA MÁTRAVEREBÉLY–SZENTKÚTRA 10. 30 Énekes Mária köszöntő a kegytemplomban, és gyónási lehetőség (kérjük külön jelezze, ha ez utóbbit nem igényli! ) 11. Mátraverebély - Térkép. 00 Orgonás szentmise ferences atyával (saját pap estén ettől el lehet térni) 12. 00 Kegyhelyismertetés 13. 00 Ebéd (előre egyeztetett menü az aktuális árakon) 14. 00-tól fakultatív lehetőségek a csoport szervezésében: – szabadtéri keresztút végzése – egyéni csendes imaalkalom a templomban – séta a remetebarlangokhoz, a Szent László hasadékhoz és a forrásokhoz – vezetett geológiai séta Az ebéd és a vezetett geológiai séta kivételével a zarándoknap ingyenes.
1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot "basilica minor" (=kis bazilika) címmel tüntette ki. A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Sírja a bazilikában van. 1765-ben Almásy János, a kegyhely tulajdonosa, Barkóczy Ferenc hercegprímásnak írja: "... a török járom idejében franciskánus páterek vezették a híveket, fogadalmi zarándoklatra Szentkúthoz... Gyöngyösi Páter franciskánusok szolgáltak oda és más nem is subsistálhatott állandóképpen ott... 1705-ben is franciskánusok vezették a búcsúkat. " A ferencesek feltehetőleg már a XIII. századtól lelkipásztorkodtak Szentkúton a búcsús idényekben. 1710-től a környékbeli plébánosoknál vagy valamelyik hívőnél szálltak meg. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói. Mátraverebély szentkút térkép google. A közel két évszázados otthonukból 1950-ben az állam elűzte a ferenceseket. 1989-ig az Esztergomi Főegyházmegye látta el a kegyhelyet, azóta ismét ferencesek szolgálnak Szentkúton.