chevron_right Közterhek felhasználási szerződésnél hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő 2021. 09. 22., 12:35 Frissítve: 2021. 22., 10:15 2 Gyakori, hogy a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység eredményének hasznosítására úgynevezett felhasználási szerződést kötnek az érintettek. Összefoglaltuk, hogy milyen közterheket kell fizetnie a kifizetőnek és a magánszemélynek. Bár a Tbj. (2019. évi CXXII. Járulékfizetés egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetén. törvény) külön nem nevesíti, a felhasználási szerződés egyike a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknak (a T1041-es nyomtatványon saját jogviszony kóddal is rendelkezik), így az e tevékenységet folytató személy biztosítási kötelezettségét a 6. § (1) f) pontjában foglaltak szerint bíráljuk el. Mindez a Tbj. 13. § (5) bekezdéséből válik egyértelművé, amely szerint amennyiben a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.
Díjazás ellenében, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében személyesen munkát végző lehet a bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy. Az ún. egyéb jogviszony alapján személyesen munkát végző személynél a törvény e jogviszonyokon túl még egy feltételt szab a biztosítás feltételeként, ez pedig a jogviszonyban elért díjazás összege, nevezetesen: amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi, járulékalapot képező jövedelme eléri az előző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg a naptári napokra, annak harmincad részét. Ez az összeg pl. 2002. Közterhek felhasználási szerződésnél - Adózóna.hu. január havi megbízás esetén még havi 12 000 Ft, napi 400 Ft, február hónapban már havi 15 000 Ft, napi 500 Ft. díjazást jelent. Megbízott az a személy, aki valamely tevékenységet személyesen, díjazás ellenében a Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében lát el. Hasonlóan a megbízási szerződéshez, a Ptk. szabályai irányadók a vállalkozási jellegű jogviszony keretében munkát végző személy esetében is.
Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A bedolgozói jogviszony keretében munkát végző személyek tekintetében a 24/1994. (II. 25. ) kormányrendelet az irányadó. Példa: 2001. 12. 01-től 2002. 01. 31. -ig tartó időre szóló megbízási szerződéssel végzett munkát a megbízott. A feladatai ellátásáért, annak teljesítésekor 30000 Ft. megbízási díj egyösszegű kifizetésére került sor. 30000 Ft. díjazásból 3000 Ft (10%) a levonandó költséghányad. 27000 Ft. a járulékalapot képező (adóköteles) jövedelem. Mi a(z) A munkavégzésre irányuló jogviszonyok definíciója, jelentése? HR-szótár - HR Portál. A megbízás naptári napjainak száma 62, így az egy napra jutó megbízási díj 435, 48 Ft. Tehát a biztosítást meg kell állapítani és a járulékot meg kell fizetni, mivel január hónapban a napi összeghatár 400 Ft. volt.
Ennek hiányában a kifizetőnek semmilyen költséget sem kell figyelembe vennie.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. április 20-án (172. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2941 […] önálló tevékenységéről, a jövedelem megállapítása során kétféle módszert alkalmazhatunk az Szja-tv. 47. §-a alapján, amelyről az érintett magánszemélynek nyilatkoznia kell: Az első esetben a bevétel összege csökkenthető a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költséggel. Megszűnt tehát az 50 százalékos plafon, a munkavállaló ennél magasabb összegű nyilatkozatot is tehet, feltéve hogy ezt igazolni tudja. A másik lehetőség, hogy a munkavállaló 10 százalékos költséghányad levonását kéri. Bármelyik megoldást is választja a munkavállaló - amennyiben az adóév folyamán egyszer is választja a tételes költségelszámolást, akkor a továbbiakban a költséghányad lehetőségével nem élhet -, meghatározó jelentősége van az adóelőleg-nyilatkozatának.
A szerződés színlelésének következménye FONTOS tudnunk, hogy a szerződés színlelésének adójogi következményei is vannak, és bár az adóhatóság nem minősíti át a felek szerződését, ugyanakkor a leplezett szerződés alapján jár el, továbbá szankciókat is alkalmaz. Láthatjuk, hogy az adóhatóság csak adójogi szempontból értékeli át a jogviszony jellegét, de döntésének munkajogi jogkövetkezménye nincs. Például egy vezető tisztségviselő szerinti választás önmagában munkaviszonyt nem hoz létre. Ehhez a feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a vezető tisztségviselő e pozícióját munkaviszony keretében látja el, és meg kell állapodniuk legalább a munkavállaló alapbérében és munkakörében. Természetesen, ha a választásra és annak elfogadására irányuló jognyilatkozatok a fentiekben említett feltételeknek megfelelnek, úgy az így létrejött megállapodás egyidejűleg munkaszerződésnek is fog minősülni. Egy évek óta folyamatos népszerűségnek örvendő adózási forma, a kisadózó vállalkozások tételes adója, a KATA alkalmazásakor is kiemelten fontos a munkaviszony elhatárolása a vállalkozási jellegű munkavégzéstől.