Ady és a szabadkőművesség Raffay Ernő előadása I. rész - YouTube
Adyt is Kincs szorgalmazására íratják át szülei Nagykárolyból Zilahra (Bandit az ötödikbe, Lajos öccsét meg az első osztályba). Az itt töltött négy esztendő Ady legmeghatározóbb életélménye. Magyarra előbb Petri Mór tanítja, később Both István meg Kerekes Ernő. Legnagyobb hatással azonban Kincs Gyula van rá, aki egyben a Szilágy című újság szerkesztője és első verseinek közlője. Tanárai támogatják, segítik, de figyelő szemmel követik a későbbiekben is. Ady és a szabadkőművesség. Érettségi után, atyja kívánságára a debreceni jogakadémiára iratkozik be, hol jobbára úri könnyedséggel éli a jogász ifjak életét. Kevésbé ismert, hogy már 1898-ban – igaz, csak rövid időre – kijut Párizsba! Petri tanár úr, immár tanfelügyelőként utal ki számára 300 koronát a kisdedóvók szervezete kasszájából (Polgár Géza a Magyar Nemzet 1942. augusztus 5-i számában egészoldalas beszélgetést közöl Petrivel erről és Bandi úrfi diáéveiről). Debrecenben jelenik meg első kötete 1899-ben Versek címmel, melyhez a zilahiak toboroznak előfizetőket a Szilágyban, ugyanott Fórizs Miklós recenziót is ír róla.
Akkoriban találkozott azokkal az emberekkel, akik Jászi Oszkár vezetésével 1906-ban beléptek a Demokratiába, majd megalapították a Martinovics-páholyt. Jászi célja a baloldal két irányzatához – liberalizmus, szocializmus – tartozó értelmiségiek összekapcsolása volt a leendő Martinovics-páholyban. Terve sikerült; ez az eszmetörténeti előképe az 1994-es Horn-kormánynak, amikor liberálisok és szocialisták léptek koalícióra. 1912-ben Ady magánéleti és anyagi mélyponton volt, a szabadkőművesek pedig közösséget, támogatást ajánlottak neki, így került be szellemi keresztapáinak páholyába. De nem volt aktív, talán csak háromszor ment el munkára, inkább publicisztikájában és verseiben védte a szabadkőműves érdekeket. – Pedig a konzervatív oldallal is kacérkodott – a híres-hírhedt A duk-duk affér című cikke idején. Titkos társaságok: a szabadkőművesek - Astronet.hu Tudomány. Ebben lényegében kalóztársasághoz, piti érdekszövetséghez hasonlította a szabadkőműveseket. – A darabontkormány bukása után munka nélkül maradt, nem volt hol publikálnia. A Budapesti Naplót Vészi eladta, a Nyugat még el sem indult.
Ady szabadkőműves köténye Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Rákosi szabadkőművesekkel bulizott az Ankerben Az Anker köz egyik bérházának 3. emeletén székelő Galilei Kör a szabadkőművesek anyagi támogatásával működő, ateista természettudományos diákegyesület volt az 1900-as évek elején. Az egyesület a múlt század eleji Magyarország korrupciós botrányoktól hangos, hivatalos diákegyesülete, az Egyetemi Kör ellenében jött létre. Mivel a vallásosság itt nem volt felvételi követelmény, asszimilálódott zsidó fiatalok tömegei léptek be a Galilei Körbe. Ide járt többek között Rákosi Mátyás is, akinek ebben az időben még volt haja, és aki egészen a titkári pozícióig eljutott (igaz, visszaemlékezéseiben és emlékirataiban nem említi, hogy szabadkőműves páholytag lett volna, csak azt, hogy ösztöndíjat kapott radikális szabadkőműves páholyoktól). A Galilei Kör azonban az első világháború alatt markáns antimilitarista színezetet öltött, és mivel az egyenlőséget és a társadalmi osztályok közötti különbség megszűnését hirdette, 1917 után szinte törvényszerűen elsodródott a bolsevizmus felé.