Judit Szerző: juhaszne. julika1 » pén. 13, 2012 10:50 am Szia Judit A nyugdijigényléshez kitöltendő nyomtatványon szerepel ez a mondat " tájékoztatjuk, hogy az egyéni és társas vállalkozó esetében a biztosítási jogviszonyt megszüntetni nem kell, mert az a nyugdíjazással átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá. Ez volt 2011 december 31-ig érényben. Adófórum • Téma megtekintése - Vállalkozó - nyugdíj mellett. Julika juhaszne. julika1 Szerző: » pén. 20, 2012 2:12 pm köszönöm a választ, szerettem volna elfogadni, de hiába jelöltem ki többet, csak egyet fogadott el a gép mivel még dec. hóra vonatkozik a nyugdíjigénylés, ez vonatkozik rá is. Vissza: Egyéni vállalkozók Ki van itt Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég
05, 2016 10:17 am Szerző: viragmarta60 » csüt. 06, 2008 4:50 pm Szia Zsu! Egyetértek, de általában ez ilyen esetekben túlnyomórészt már a rokkant nyugdíjas csak kiegészíti a jövedelmet, amit a zárójelbe tettem főleg akkor kell az általadra jobban figyelni. Köszönöm a kiegészítést. Üdv: Márti Szerző: tatraiani » szer. 12, 2008 10:07 pm Sziasztok! Szerintem, vagy egy olyan kitétel is: Nem dolgozik rendszeresen. Egyéni vállalkozás GYET mellett | Társadalombiztosítási Levelek. Nem dolgozik rendszeresen az aki a megrokkanása előtti munkaidőtől kevesebb munkaidőben dolgozik. Előtte 8 órás volt, most maximun 7, 5 óra lehet. Ü tatraiani Vissza: Egyéni vállalkozók Ki van itt Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég
Miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni. A nyugdíj mellett végzett munka a nyugdíj újraszámítására sem teremt alapot, mert a saját jogú nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel szolgálati idő nem szerezhető és a nyugdíj mellett szerzett kereset az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe. Nyugdíjas dolgozók a közszférában 2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában a nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Gyed mellett átalányadózó egyéni vállalkozó - Adózóna.hu. Aki dolgozni szeretne, annak szüneteltetnie kell a nyugdíját. Ráadásul nyugdíjas továbbfoglalkoztatására költségvetési intézményekben kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.
Vállalkozás, nyugdíj mellett Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősül főállású katásnak, vagyis (egyelőre változatlanul) 25 ezer forint tételes adóval letudhatja a közterhét. Igaz, e minőségében nem is biztosított a társadalombiztosítás rendszerében, de erre nincs is szüksége, mert nyugdíjasként mindenki biztosított. A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. E rendelkezés alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a korbetöltött öregségi nyugdíjas vállalkozó mellett az is, – aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy – aki olyan özvegyi nyugdíjas, aki a nyugdíjkorhatárát – az 1957. január 1-jén vagy később születettek esetén 65 évet – betöltötte és az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.
Az alacsony állami nyugdíj miatt sokan idősebbek is kénytelenek munkát vállalni. Természetesen, ha ezt egészségi állapotuk megengedi. Az azonban nem mindegy, milyen formában teszik ezt, hogy jól is járjanak. Az elmúlt években változtak a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai. Ez pedig kedvező lehetőségeket teremt a nyugdíjasok számára. Nézzük! Az egyik ilyen változás, hogy a foglalkoztatót nem terheli a 18, 5 százalékos szociális hozzájárulási adó és a 1, 5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Ezért elvileg több bért tud biztosítani a munkavállalónak. 2020 júliusától megszűnt az éves kereseti korlát. Mindez vonatkozik azokra is, akik a NŐK 40 programmal vonultak nyugdíjba, sőt a rokkantsági ellátásban részesülőkre is. Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ebben az esetben akkor jár a legjobban, ha a Kisadózó vállalkozások tételes adóját ( KATA) választja, hiszen így csak 25 ezer forint havi adót kell fizetnie.
2. / Igen a rokkant nyugdíjas is dolgozhat a rokkantn nyugdíja mellett, ha tényleg betegek (ezért a kifejezésért előre is bocsánatot kérek), akkor olyan kevés a rokkant nyugdíj a rehabilitációs járadék, hogy ebből ténykeg nem lehet még nekik sem megélni. 3. / A vállalkozói jövedelem kivét és a vállalkozás leadózott eredménye utáni alap adja együtt szerintem azt az összeget, amit figyelni kell. Amikor a bevallást göngyölítjük, akkor ez is a jövedelmek közé tartozik, csak külön adózó. Üdv: Márti viragmarta60 Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am Szerző: ZsuzsaJudit » csüt. 06, 2008 3:54 pm Szia Márti, a rokkantnyugdijasokra vonatkozik egy szabály: "a rokkantsági nyugdijra való jogosultság további feltétele az, hogy a rokkant személy nem folytathat kereső tevékenységet, vagy ha folytat is, keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme átlagánál. Ezt azért figyelembe kell venni. Ü ZsuzsaJudit Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr.
Nem mellesleg minimális adminisztrációval kell csak számolnia. Igaz ugyan, hogy így nem részesülne külön társadalombiztosítási ellátásokban, de erre nincs is szüksége, hiszen nyugdíjasként továbbra is biztosított marad. Akiknek leginkább megéri ez az adózási forma, azok a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások, akik minimális befektetéssel (például nem bérelnek hatalmas irodát, nincs nagy eszközigényük) és kevés költséggel működnek. (Kereskedők esetében a KATA nem jó megoldás, mert a költségek nem elszámolhatók. ) A KATA éves bevételi határa 12 millió forint. Akkor is, ha nyugdíj vagy munkaviszony mellett végezzük a vállalkozást. Sokaknak érdemes tehát a nyugdíjkiegészítő munkát így végezni, ehhez elég az Ügyfélkapun és valamilyen online számlázóban regisztrálni.