A Bogányi-zongora sok apró részletében különbözik a mai modern zongoráktól, a legfontosabb talán az, hogy a hangszerek "lelke", az úgynevezett rezonáns lap nem fából készült. A páncéltőke új formájú. A zongora kikísérletezett mechanikáját a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja. Üveges Péter Attila kifejtette, hogy a szárnyaló, organikus forma "zenei indíttatásból" született. Bogányi Zongora Ára. Hangsúlyozta, hogy bár néhány éve a Peugeot is előállt egy új, egyedi külsejű zongorával, az teljesen más, mint az övék. Míg a másik zongorának hátul van egy lába, a Bogányi-zongorának két lába van elöl egybe építve és a belső mechanizmus, a hangképzés technikája is teljesen eltér a két hangszer esetében. Amikor megalkotta a formát, nem is tudott még a másik fejlesztésről. Reisinger Gábor, a New York-i Klavierhaus vezetője a tájékoztatón kiemelte: mindent megtesznek, hogy a Bogányi-zongora felkerüljön a nemzetközi "zongoratérképre". A Bogányi-zongora kifejlesztését a Fazioli-zongorák megszületésével hozta párhuzamba.
A magyar tulajdonú cégben, magyar szakemberek által fejlesztett, hazai és nemzetközi piacra szánt prémium kategóriás hangversenyzongorákat is Magyarországon, a tervek szerint Nógrád megyében gyártanák. (A hangszer kifejlesztése Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember nevéhez fűződik. ) Fotó: Mohai Balázs /MTI A futurisztikus külsejű, számos technikai újítással készült, 18 ezer elemből álló "csodazongora" Batta András zenetörténész szerint "a magyar zenetörténet legfényesebb lapjaira" kerül. Bogányi zongora art contemporain. Bogányi Gergely úgy véli, az új hangszer erőteljes, tiszta, egyenes hangon szól, nagyon gazdag a felhangrendszere, amely "emberibb, barátságosabb" hangzást jelent, mint ami a mai modern zongorákat jellemzi. Arra is figyeltek, hogy a hangszer "bírja a strapát", és kevesebb karbantartást igényeljen elődeinél. A Bogányi-zongorából a kísérleti példányon kívül eddig két darabot gyártott a Zengafons Kft., amely szeretné az új magyar hangszerrel a nemzetközi piacot is meghódítani.
Csak legutóbbi időkből hozva egy-két példát, Khatia Buniatishvili vagy Fejérvári Zoltán megmutatták, vannak még bőven lehetőségek a hagyományos zongorákban, akár a leggyakrabban játszott művekről is lehet érdeklődést keltően, mondhatni csodálatos módon szólni általuk. Jelképesnek tekinthető, hogy az állam által megrendelt tíz Bogányi-zongora utolsónak elkészült darabja Münchenbe került – egy múzeumba.
Hiába volt a negatív politikai visszhangokat is kiváltó állami pénzügyi támogatás, ez aligha pótolhatta azt a sok próbát, amin egy ilyen rengeteg újítást tartalmazó eszköznek át kell esnie. Jelen esetben több tucat művész koncertek százain, évtizedeken át szerzett tapasztalatait kellene hasznosítani. Mint ahogy senki nem szeretné, ha egy eltört kompozit kerékpáralkatrész miatti bukás esetleg véget vessen sportolói pályafutásának, egy nem kellően kiérlelt kompozitzongorán adott est sem érdeke senkinek. Bogányi zongora arab. A közönség, a világ zeneszerető közössége hozzászokott egy bizonyos zongorahanghoz, amit a legolcsóbb pianínók, leharcolt zongorák is tudnak, amilyeneken esetleg sokuk tanult is. Nem tűnik szerencsésnek ezt sutba dobni, azt állítva, valami gyökeresen másra volna szükség. A kompozitzongorát hallgatva a ráismerés a megszokottra elmarad, sajnos többször a minősége is, és így hiába van az a másfajta, sokszor tényleg értékelhető szépség, jóság, mint azt legutóbb Bogányi koncertjén hallhattunk.