Főoldal Snoblesse Egy a 303 magyar film közül, amit látnod kell, mielőtt meghalsz. 141 perc a befejezetlen mondatból, filmplakát, moziplakát, 1977, grafikus: Máté András | AXIOART – 10. jubileumi plakátaukció | Axioart | 2019. 03. 06. szerda 20:00 | axioart.com. Híres voltam, mint egy megasztár – mondta volt Bálint András néhány éve egy MaNcs-interjú során, s való igaz, a hetvenes években ritka jó szériája volt a harmincas éveit jobbára a filmvásznon töltő (manapság színházigazgatóként is ismert) színművésznek. A korai Szabó-filmek mellett e széria szép (és hosszú) darabja Déry Tibor A befejezetlen mondat című, olvasót próbáló nagyregényének méltón nagyszabású, érdekesen kudarcos adaptációja. Fábri Zoltán filmváltozatában Parcen-Nagy Lőrincnek (Bálint András) valamivel több mint két órája van, hogy közel kerüljön a munkásosztályhoz – próbálkozása során a magyar színjátszás színe-java (többek közt Latinovits Zoltán, Dajka Margit, Mensáros László, Horváth Sándor, Cserhalmi György és még sokan mások) adja egymásnak a végszavakat – nagypolgári vagy munkáskivitelben.
Nyilvánvaló, hogy Rózsáné az illegális kommunista párt tagja. Férje is előzetes letartóztatásban van. Ennek kapcsán figyel fel a szép fiatal táncosnőre, Évára, aki a szerelme, szeretője lesz. A nőt azonban a párt több alkalommal és egyre veszélyesebb feladatokkal bízza meg, majd Németországba küldik még veszélyesebb illegális munkára. 141 perc a befejezetlen mondatból teljes film. Ezen az utolsó, még veszélyesebb és kockázatosabb feladatánál a nácik el is fogják és kivégzik. Lőrinc hiába szakít meg minden kapcsolatot immár legközelebbi családjával is, nem tud közel kerülni a munkásokhoz sem. Azok legjobb esetben is csudabogárként néznek rá, rosszabb esetben provokátornak hiszik minden naiv bár őszinte próbálkozása ellenére. Végül a Vidovics által agyonlőtt munkás barátja veri össze egy éjjel szimbolikusan azon az utcasarkon, ahol a gyilkosság történt.
Persze Fábri más filmjeihez hasonlóan ennek is megvannak a Kádár-rendszerre vonatkozó áthallásai. 1956-ot és az 1968-as prágai tavaszt is eszünkbe juttathatja a karhatalom által vérbe fojtott munkástüntetés jelenetsora, az éppen kedvező politikai széljárást kifogó Wavra pedig tipikus kádári figura, amennyiben a rendszer nevét viselő kommunista vezető rezsimje árulások révén jött létre. A legbeszédesebb a főhős cselekmény végi csúfos kudarccal végződő kísérlete. Lőrinc meglátogatja a meggyilkolt Béla családját és ismerőseit, majd kiderül, hogy egyáltalán nem érti, a dolgozók miért állnak szemben az "uralkodó osztállyal". A magát munkás- és parasztpártinak nevező Kádár-rezsim 1956 és 1968 után is több ízben bizonyította, hogy valójában nem találja a közös hangot "kedvezményezettjeivel".