Pláne itt, ahol a zene az egész sziget és birodalom közege. A zene pedig politikailag gyanús (Th. Mann: Varázshegy, Settembrini szövege. ) Igen ám, de a művész által életre keltett világ megy a saját útján, a művész nem tehet mást, minthogy követi a sztori önmaga követelte logikáját. A művész – szolga. Shakespeare itt ki akar ebből lépni, vad dolgokat, mesés fordulatokat mutat, mégis követnie kell a mű logikáját. Nincs autonóm művész, rabja saját művének. A művész=rabszolga. Prospero "rabsága" csak akkor szűnik meg mikor eltöri pálcáját, kilép a művész-térből. Ám az azon kívüli tér – halálos… Hipotézis 3: Utópiakritika. Shakespeare a szigetet utópiaként is kezeli, - Gonzalo elmesél egy közkeletű utópiát, ahol nincs pénz, kizsákmányolás, állam, elnyomás. Shakespeare szerint utópiák pedig nincsenek, s ha vannak, akkor azok világa is kegyetlen, mert ott is vér folyik. (A vita alapja, hogy a kor kedvenc foglalatossága az utópiák gyártás, mind szigeten történik – Campanella: Napállam, 1602, és Hobbes-é, - Leviathán - igaz 1651-ből. William Shakespeare: A vihar - Csokonai Színház. )
Míg Prospero próbák elé állítva meggyőződik arról, hogy Fernando méltó-e lánya szerelmére, Ariel varázslatos csínyjeivel zaklatja Antoniót és társait. Eközben egy komikus mellékcselekményben a félig állat, rút szolga, Caliban, valamint két részeges hajótörött, Trinculo és Stephano át akarják venni az uralmat a sziget fölött, azonban tervük hamar meghiúsul a saját ostobaságuk és kapzsiságuk miatt. Végül Prospero áldását adja Miranda és Ferdinand házasságára, majd elküldi Arielt Antonióért, Alonsóért és Sebastianért. A sok megpróbáltatáson átesett érkezők felismerik a száműzöttet, aki a darab végén mindnyájuknak megbocsát és lemond mágikus hatalmáról, tengerbe vetve könyveit és kettétörve a varázspálcáját. És ezzel a tettével felszabadítja a hűséges szellemet, Arielt a szolgálat alól. Shakespeare végrendelete – Szergej Maszlobojscsikov A viharról: "A Vihart Shakespeare egyik utolsó műveként tartják számon, és lényegét tekintve ebből olvasható ki a művészi-filozófiai végrendelete, egész munkásságának összegzése.
bevezetés Handout 1 DrámaSzemcsi: Bevezetés és a Shakespearei dráma 1) Az étlap: Shakespeare:Vihar, Calderon: Az élet álom, Mrozek: Bûbájos éj, Kleist: Homburg hercege, és egy szabadon választott. A cérna, amire az egész fel van fûzve: az álom és valóság felcserélhetõsége, a színház, mint álom, álom, mint valóság, jóslat, menekülés, igazság stb. Álomelméletek: Freud és Jung – a kollektív tudattalan (archetípusok), Schütz: a valóság egyik formája. 2) Az elemzés menete: szoros olvasás – olvasás: felkészülés – ami a jelenetben van, (színi, játéklehetõségek), aztán a mögöttes fil., pszich. stb. tartalom. Kellék: referátum (jegyért), bátran dumálni. 3) Segédeszköz: handoutok, olvasmányok. 4) Vizsgakövetelmény: elemzés 4-5 oldal olyan drámákból, olyan darabból, amit nem vettünk. Majd lesz lista, lehet választani. 5) Elsõ téma: A vihar. Bevezetés: Shakespeare drámatechnikájáról: - a kis jelenetek rendszere: bejönnek, kimennek (maradnak) a jelenetek nem logikai rendben követik egymást, nem egyikbõl következik a másik.