2021 decemberében elkészült a Magyar Zene Háza látványos épülete, amely 2022. január 23-tól, vasárnaptól már látogatható, majd január 28-tól már izgalmas kiállítással és zenei programokkal is várja az érdeklődőket. A formabontó külső egy komplex zenei intézmény otthona lett. Egy jellegzetes, kortárs építészeti remekműről van szó, amely organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt. Nem véletlen, hogy 2021-ben a világszerte legjobban várt új épületek között tartotta számon a nemzetközi építészeti szakma az intézménynek otthont adó különleges fejlesztést. A zene modern, extravagáns háza A világ leginnovatívabb építészének választott Sou Fujimoto egy modern, extravagáns házat álmodott meg a zenének, a végeredmény pedig egy könnyed, légies, nyitott és átjárható, harmonikus épület lett, egyedülálló interaktív tartalommal. Ez az építészeti remekmű organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt a Városliget fái közé simulva.
A nagy találkozások helyszíne is volt a Ház, magyar és külföldi előadók első alkalommal léphettek együtt színpadra: izgalmas egymásra találás volt a tuvai Huun Hur Tu és a Kerekes Band koncertje, korok és világok fonódtak össze a Szent Efrém Férfikar és a korzikai Ensembele Tavagna műsorában. Társművészetek kapcsolódására jó példa a Neked8 koncertje, mely az abszurd témáját járta körbe Örkény István segítségével. A város-sorozat részeként első alkalommal Debrecen zenei élete mutatkozott be, kurátori hétvégék keretében pedig Harcsa Veronika, majd Lukács Miklós szerkesztette a programot a Házban. " Emlékezetes élményeket kaptam az első félév programjai alatt, de nem titok, mint minden újdonsághoz a Zene Háza programjaihoz is kell egy nagy adag nyitottság. Büszkeséggel tölt el az első szezon eredménye, ez a fantasztikus Ház levizsgázott, és a közönség rajongása, szeretete, az itt dolgozó csapat lelkesedése tölti meg a Házat. Jó és érdemes ide belépni! " – mondta el Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója.
Előbb kellett volna meggondolni Az lett volna ideális, ha a madárütközés problémája még a tervezés kezdeti fázisában, de legkésőbb a kivitelezés kezdetekor felmerült volna. A nyilvános, globálisan fellelhető madártani adatbázisokból kiderült volna, hogy vannak olyan építészeti megoldások, olyan technológiai lehetőségek, amikkel érdemben csökkenteni lehet az épület miatt elhulló madarak számát. Chicagóban például az Aqua Tower tervezésekor úgy csökkentették a madárütközés problémáját, hogy a talajhoz képest nem függőlegesek az üvegtáblák, hanem kifelé dőlnek kissé. Ezzel nem a környező tájat tükrözik vissza, hanem a talajszintet, a járdát, így a madarak nem látnak a tükröződésben átrepülhető sávot, nem repülnek neki az üvegfalnak, hozott egy konkrét példát a szóvivő. Fotó: Nagy Attila Károly Orbán Zoltán szerint, ha ez az egyébként bámulatos épület nem egy parkba, hanem belvárosi környezetbe épült volna, akkor töredéke lenne a madárütközéses esetek száma. Ha megkérdeztek volna erről bármilyen természetvédelmi, madárvédelmi szakembert, akkor mindenki azt mondta volna, félő hogy ennek az épületnek – ebben a zöldterületi környezetben, ami ráadásul mágnesként vonzza a vonuló madarakat is –, tömegesen eshetnek áldozatul madarak.