Nézzünk néhány példát. Az első esetben a két befogót ismerjük. Az átfogó ezekből könnyen kiszámolható. A két ismert befogót négyzetre kell emelni, ezeket össze kell adni és az eredményből gyököt vonni. A második esetben az átfogót és az egyik befogót ismerjük. Most is érdemes az átfogóval kezdeni. Az egyenlőség másik oldalán az ismeretlen oldal négyzete áll + az ismert befogó négyzete. Ebből az ismeretlen befogót úgy kaphatjuk meg, ha az átfogó négyzetéből kivonjuk az ismert befogó négyzetét, majd a különbségből gyököt vonunk. Pitagorasz tétel a gyakorlatban, pitagoraszi számhármasok Az ókori indiai, kínai, babilóniai matematikusok is ismerték már évszázadokkal Püthagorasz előtt ezt az összefüggést, és a kínaiak kidolgoztak rá bizonyítást is. Az egyiptomiak csomókkal 3, 4 és 5 részre osztott kötelet használták a derékszög előállítására. Ehhez összesen 13 darab egyforma távolságban kötött csomóra volt szükségük. Így egy olyan derékszögű háromszög jött létre, amelynek oldalai megfelelnek a Pitagorasz-tételnek, hiszen 3 2 +4 2 =5 2.
Bizonyítás: A tétel bizonyításában felhasználjuk azt az euklideszi axiómát, hogy "Ha egyenlőkből egyenlőket veszünk el, akkor a maradékok is egyenlők. " Készítsünk két darab (b+a) oldalú négyzetet az alábbi módon, ahol "a" és "b" a derékszögű háromszög befogói. (Ez a "csel". ) A (b+a) oldalú négyzetek területe nyilvánvalóan egyenlő. A bal oldali négyzetben kaptunk 4 darab, az eredeti háromszöggel egybevágó derékszögű háromszöget, és egy "a" illetve "b" oldalú négyzetet. Ezek területe a2 és b2 területegység. A jobb oldali négyzetben is megtalálható ez a 4 darab, az eredeti háromszöggel egybevágó derékszögű háromszög, amelynek átfogója "c". Így tehát a középső PQRS síkidom minden oldala "c". Be kell még látni, hogy csúcsainál derékszög van. Mivel azonban az eredeti háromszögben a+ß=90, ezért ennek a síkidomnak minden szögére 180°-( a+ß)=90°. Tehát a PQRS síkidom négyzet, területe pedig c². Ha mindkét négyzetből elvesszük a 4 darab derékszögű háromszöget, a maradékok területe is egyenlő, azaz: A tétel megfordítása [ szerkesztés] (nem azonos magával a Pitagorasz-tétellel): Ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldal hosszának négyzetével, akkor a háromszög derékszögű.
A Thalész-tétel megfordítása a matematikában a geometria egyik tétele; többféleképp is megfogalmazható. Egyszerűbb megfogalmazásai [ szerkesztés] A Thalész-tétel megfordítása szerint ha a γ szög derékszög, akkor A, B, C is rajta van az O középpontú körön Ha egy háromszög derékszögű, akkor három csúcsa olyan körön van, melynek átmérője az átfogó. A derékszögű háromszög köré olyan kör írható, melynek középpontja az átfogó felezőpontja. (A kör definícióját alkalmazva): ha egy háromszög derékszögű, akkor leghosszabb oldalának (átfogójának) felezőpontjától az összes csúcspont egyenlő távolságra esik [1] Ha az átmérő egy C pontból derékszögben látszik, akkor C a köríven van (de nem az átmérőn). Vagy elegánsabban fogalmazva: Csak a köríven lévő pontokból látszódhat az átmérő derékszög alatt. Megjegyzés: Egy, az AB szakaszon kívül lévő P pontból az AB szakasz α nagyságú szögben látszik, ha az ABP háromszög P-nél lévő belső szöge éppen α. 1. ábra Motiváció [ szerkesztés] Egy alakú tétel megfordításán a állítást értjük.