Ilyen - sok szempontból is jeles nap - november 11 -e, Szent Márton ünnepe. Márton nap épp a Karácsonyt megelőző negyven napos nagyböjt előtti nap. A néphagyomány úgy tartja, hogy ezen a napon lehet utoljára bőségesen étkezni. Sok helyen a gazdasági év fontos állomása volt ez a nap. Szent Márton napjára általában megforr az újbor. "A bornak Szent Márton a bírája" - tartja a mondás. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Ekkor hajtották be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok, s Márton-napkor kérdezte meg a gazda a pásztort, hogy marad-e jövőre is? Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették. Szent márton története ovoda. A pásztoroknak Rábagyarmaton minden háztól Márton-rétes járt, amelynek összeszedése újévig is eltartott. A hosszúperesztegi gazdaasszony azonban azért sütött rétest Márton-napkor, hogy Szent Márton köpenyét kinyújtsa, s így a család ne nélkülözzön és másokon is segíteni tudjon. 1649-ben Nádasdy Ferenc utasítja pásztorait egy Vas megyei pásztor-céh szabályzatban, hogy Szent Márton napján a régi szokásokat megtartsák... "egy böcsületes személyt magok között bíróvá tenni és megesküdtetni" kötelesek.
Ismét Itáliába távozott, Milánóba ment, azonban az ariánusok innen is elűzték. 360-ban megszűnt a veszély, és visszatért Galliába. Itt a falvak lakóinak a térítésével foglalkozott. 371- ben Mártont Tours püspökévé választották meg. Tiltakozott megválasztása ellen. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. Fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette. Életét csodák, gyógyulások kísérték. Munkáját haláláig kitartóan végezte, végül 397. november 8-án elhunyt. 3 nap múlva, november 11-én Tours-ban temették el, sírja felett kápolnát emeltek. Szent Márton ma Franciaország védőszentje. Szent Márton jelentősége napjainkban Szent Márton ma is példaképünk. A tudás vára: Szent Márton története. A legenda szerint kivételesen segítőkész és jószívű, ugyanakkor nagyon szerény ember volt. Azt vallotta: "Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem is tettétek". Vagyis Krisztus tanítását úgy tette magáévá, hogy folyamatosan gyakorolta a jó cselekedeteket, a rendszeresen látogatta, gyógyította és lelkileg erősítette híveit.
Közmondások is őrzik Márton püspök emlékét. "Sok Márton lúdja telt már el azóta" - mondják, ha azt akarják kifejezni, hogy bizony régen történt az eset. A kövér ember olyan kövér, mint Szent Márton lúdja". Ha egy dolognak többen is hasznát veszik, többek hasznára van, "közjóra világol, mint Márton grammatikája" - a közmondás szerint. Nevét falvak, városok neve is őrzi, templomok védőszentje. Kádár, csapó, takács - céhek patrónusa. Keresztnévként is szívesen adták nevét, különösen Kalotaszeg környékén. Márton-napkor aztán az alábbi köszöntő rigmussal kopogtattak be az ünnepelthez: "Derő dicső estére Sok Szent Márton nevére. Mi is tehát tisztelni, Jöttünk téged áldani. Csillagod tündököljön, Míg végórája eljön. Végre fuss a mennyekbe, Szentek seregébe. Kívánunk szép időket, Sok számas esztendőket. Mely életed vidítja, Köztünk tovább újítja. Szent márton története óvodásoknak. Sokszor érd nevednapját, Élhesd boldog óráját, Te szép úri házaddal És minden magzatoddal. " Népi ünnepeinknek, hagyományainknak se szeri, se száma. Szent Márton emlékét úgy is őrizzük, ha vigyázunk arra, hogy jeles napjához fűződő, az emberek iránta érzett szeretetét és tiszteletét kifejező szokások, hagyományok ne vesszenek feledésbe.
Hirtelen levette köntösét, kardjával kettévágta és az egyik felét a didergő koldusra terítette. Később, amikor Márton lefeküdt aludni, különöset álmodott. Álmában Jézust látta, és a vállán az a fél köpönyeg volt, amit ő adott a koldusnak. Márton nemsokára otthagyta a hadsereget és pap lett belőle. Nagyon szerették mindenütt, mert jóságos volt és mindenkinek segíteni próbált. Az emberek hamarosan meg akarták választani püspöknek. Márton nem akart püspök lenni, aki díszes palotában lakik és szolgák veszik körül, ő ezután is egyszerű életet akart élni. Ezért elbújt az emberek elől, hogy ne találják meg. Képzeljétek, milyen jó búvóhelyet talált! A libák közé bújt el, az ólban. Szent márton története. De a libák nem maradtak csendben, hangosan gágogtak, és gágogásukkal elárulták Márton búvóhelyét. Így az emberek megtalálták és mégiscsak püspök lett belőle, de ezután is ugyanolyan jóságos és szerény maradt, mint előtte. Nagyon sokat segített a szegényeknek és az emberek egész életében nagyon szerették őt. Amikor meggyújtjuk majd a Márton napi lámpásunkban a gyertyát, gondoljatok Ti is arra, amikor valakinek segítettetek, valami jót cselekedtetek.
Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik - jósolták meg a Márton-napi időből. Baranyában azt tartották, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. S mivel ez a nap többnyire ködös, azt mondták: "Eljött Márton szürke lovon", ha havazott, Márton fehér lovon nyargalt. " A bánátiak szerint 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon, viszont a téli időjárás az ellentéte lesz. Ugyanitt a szép, napos Márton-napot és az előtte vagy utána következő meleg napokat Márton-nyarának emlegetik. Szent Márton története és jelentősége napjainkban - martonnap.com. A karácsonyi időre is következtettek az e napi időből, mert "Ha Márton-napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár. " Ilyenkor előkerül Márton-madara, a holló is, amelyik eddig az erdőben lakozott, most már mindenfelé lehet látni a mezőkön. Márton-napkor libát illik enni, mert "aki ludat nem eszik, egész évben éhezik", vagy ahogyan Zalalövőn mondják: "aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. " A Márton-napi lúd fogyasztásának az eredete egy legenda.
Márton, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani, a ludak óljában bújt el, de az állatok gágogása elárulta. Ekkor az emberek kérésére elvállalta a püspökséget. Az elfogyasztott liba mellcsontja megmutatta, hogy milyen lesz a tél. Azt tartották, hogy a fehér mellcsont havat, esőt jósol, ha vörösesbarna, akkor kemény hideget. A Márton-napi lúdból illett küldeni a papnak is. De ha már kellett, akkor a legkevesebb húsú hátsórészt küldték. Innen ered a "püspökfalat " szavunk. A 18. században a lúd hátulját gyertyapecsenyének is nevezték, mivel falun, tanyán Márton-napján gyújtották meg először este a világosságot adó gyertyát, lámpát, pilácsot. A libapecsenyét az e napra már kiforrott újborral megtöltött Márton-poharával öblítették le, megkóstolva, hogy milyen is lett a termés, mert a "bornak Márton a bírája. " A középkorban az ekkor fogyasztott bort gyógyító hatású szentelménynek tartották Magyarországon. Szent Márton kultusza szerte a világban - Márton-nap.info. Márton-napkor, ahol a templomnak ő a védőszentje, - de máshol is sok helyen - búcsút, bált tartanak.