Mint írják a védőoltás ráadásul nem nyújt teljes védelmet, hiszen folyamatosan új vírusok jelennek meg. Az Egyesület szerint sokkal biztosabb védelmet jelentene az orr, a száj és a légutak nyálkahártyáján megjelenő ellenanyag (létezik már ilyen orrspray a védőoltás kiegészítéseként). Kifogásolják azt is, hogy az új vakcinát nagyon rövid idő alatt törzskönyvezték, így a klinikai vizsgálatokon a később jelentkező mellékhatásokat nem is tesztelhették. A közlemény hivatkozik arra is, hogy a vakcina nem vadvírusból, hanem egy klasszikus reasszortáns vírustörzsből készült, ami a harmincas években megjelent H1N1-et jelenti, nem azt, ami tavasszal járványt okozott Mexikóban. Nem kell klinikai vizsgálat Az új influenza elleni oltás mindenben megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió Bizottsága pandémiás helyzetre vonatkozó ajánlásának, mondta az Indexnek Szepezdi Zsuzsa az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója. A vakcina az A/California/7/2009 (H1N1)-szerű NYMC X-179A vírustörzsből készült amely - mint a neve is mutatja - az USA-ban okozott járványt.
A szezonális influenzaoltás 24 százalékkal csökkentheti az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázatát az injekció beadását követő hónapokban - állapították meg brit egyetemi kutatók. A kutatócsoport 2010-ben mutatott ki hasonló összefüggést az influenza elleni védőoltás és a szívroham lecsökkent kockázata között. A szakemberek úgy vélik, hogy az influenzavírus kiterjedt gyulladást idéz elő, amely miatt az artériák falán képződött lerakódások leszakadhatnak és rögöt képezhetnek, és amely keményebb munkára kényszeríti a szívet is – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. "Tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek általában a téli hónapokban csapnak le és, hogy a kialakulásuk kockázatát növelhetik a légúti fertőzések, úgy mint az influenza" – mondta Niro Siriwardena, az angliai Lincoln Egyetem egészségügyi és szociális gondozási tanszékének professzora. A tanulmányunk jelentős összefüggést mutatott ki az influenza-védőoltás és az agyi érkatasztrófa csökkent kockázata között ugyanazon influenzaszezonon belül, és az eredményeink összhangban vannak a szívroham kockázatát vizsgáló korábbi kutatásunk eredményeivel.
Ma azonban már sokkal több információnk van az antibiotikumok káros mellékhatásairól, ezért egyre több szakmai kampány próbálja az orvosokat az irányba terelni, hogy tényleg csak a legszükségesebb esetekben forduljanak az antibiotikumokhoz. Egy friss amerikai becslés szerint azonban az antibiotikum-felírások több mint fele még ma is teljesen felesleges és haszontalan. Mikor van szükség antibiotikumra? Az ajánlások szerint felesleges antibiotikumot felírni influenza, megfázás, köhögés, torokfájás, orrfolyás (még akkor is, ha a váladék sűrű, sárgás-zöldes) esetén, ezeket a kórképeket szinte kizárólag vírusok okozzák, ráadásul a tünetek néhány napon belül többnyire maguktól is enyhülnek. A kép illusztráció Forrás: Origo Más a helyzet, ha valakinek homlok- vagy arcüreggyulladása is van, és a legtöbb tüdőgyulladást is baktériumok okozzák, ilyenkor segíthetnek az antibiotikumok. Torokgyulladás esetén az antibiotikum abban az egy esetben segít, ha a fertőzést Streptococcus baktériumok okozzák.