kínálata. A klasszikus műemlék fedett fürdők – Széchenyi, Gellért és társaik – azért nem azok a tipikus családbarát fürdők, ahová a kisgyerekes családok is nyugodtan ellátogathatnak. Igazából a szezonális fürdőket leszámítva eddig a Budapest Gyógyfürdői Zrt. családbarát kínálata nem volt túl erős. A Csillaghegyi Árpád Forrásfürdőben viszont nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt az élményrészleg mellett a gyermekparadicsomnak nevezett gyermek élményfürdő kialakítása. Hiszen ezzel egész évben bevonzhatnak egy olyan családos vendégkört, akik eddig keveset jártak fürdőbe, esetleg inkább Budapesten kívüli fürdőkbe látogattak, vagy éppen a fővároson belül az Aquaworldöt keresték fel. Csillaghegyi Fürdő - Privilege Tours. Az Árpád Forrásfürdő másik erős "lába" pedig uszodarészleg lehet, hiszen az új versenymedencében akár sportrendezvényeket is tarthatnak. Összességében tehát az új fürdő tipikus vendégkörét inkább a belföldi vendégek adhatják. Ezen belül pedig jóval több fiatal, illetve kisgyerekkel érkező vendégre lehet számítani, mint más fővárosi fürdőknél.
Ekkor vált ismét jelentőssé a Duna menti északi terület, amelyen először kényszerből növénytermesztéssel foglalkoztak – a rossz minőségű futóhomokon némi búzatermesztéssel, rozzsal, árpával próbálkoztak, később sikeresebb volt a káposztatermesztés és a bolgárkertészet – majd nagy lendülettel kezdett térhódításba a gyár- és kisipar. 7/9 Váci út az Árpád híd pesti hídfőjétől a Dagály utca felé nézve, 1959. Forrás: Fortepan / UVATERV Mire a külső pesti körút elérte a Duna partját, a területet már javában az 1870-es évektől gyors tempóban kialakult ipari környezet jellemezte. Az Angyalföldön megtelepedő nehéz- és könnyűipari gyárak listája hosszúra nyúlna, azon jó pár mindenki által ismert céget, márkát vagy terméket találnánk. A gyárak kiszolgálására ipari vasútvonal is létesült, amely az Angyalföld vasútállomásról ágazott el nyugatra a Váci út vonaláig, majd onnan délre fordulva a folyóval párhuzamosan haladt végig egészen a Markó utcáig. Az iparvágány központja a Vizafogó rendezőpályaudvar volt, amelynek vasúti szabvány állomásépülete máig megmaradt, most irodaházként működik és egyben kijelöli a Göncz Árpád városközpont délnyugati sarkát.
A Nagykörút forgalmát Budára átvivő Horthy Miklós, mai Petőfi híd azonban 1937-ben már megnyílhatott a forgalom számára. A nála lényegesen hosszabb, közel egy kilométeres Árpád híd építése azonban csak 1939-ben kezdődött meg Kossalka János hídépítő- és Wälder Gyula építészmérnök tervei alapján. Az újabb világháború ismét közbeszólt és 1943-ban leállt az építkezés, amit csak öt évvel később folytattak, de ekkor már a honfoglaló nagyfejedelem helyett a szovjet Generalisszimusznak, Sztálinnak kívántak emléket emelni a híd nevével. 3/9 Az Árpád (Sztálin) híd építése, balra a háttérben a rendőrségi lakóházak a Dagály utcánál, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV "Messziről olyan a Sztálin-híd, mint valami óriási vaskar. Átnyúlik Óbudáról Angyalföldre, érinti a Margitszigetet, összeköti — mégpedig hamarosan véglegesen — a két hatalmas munkásvárosrészt. Május 1-re vállalták a híd építői: november 7-re befejezik nagymunkájukat. És minden, amit itt, a hatalmasiramú építkezésen látunk, azt válaszolja: igen, november 7-re készen leszünk! "