Egy bizonyos összeghatár ( az ún. degressziós sávhatár) feletti jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba. A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372. 000 Ft-nál több, a 372. 001 – 421. 000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát, a 421. 001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. Szolgálati idő szerinti mérték Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza. A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát. Néhány kiemelés a táblázatból: Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53%-a lesz az ellátás összege. Mitől függ a nyugdíj összege?. 25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1, 5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.
Az Eurostat legfrissebb adataiból számítható statisztika szerint - mely az öregségi nyugdíjakra fordított állami kiadást viszonyítja a nyugdíjasok számához - 2018-ban a vásárlóerő-paritáson számított magyar átlagnyugdíj 51 százalékát tette ki az európai uniós (EU-27) átlagnak. Magyarország ezzel a 20. helyezést érte el a 27 ország rangsorában. Magyarországon öregségi nyugdíjasnak a korbetöltött öregségi nyugdíjasok és a 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba vonult nők számítanak. Számuk 2018-ban 2 millió fő volt. Az egész régió lemarad A visegrádi országok közül hagyományosan Lengyelországban a legmagasabb az időskorúaknak nyújtott juttatások vásárlóereje, ugyanakkor figyelmet érdemel az az immár sokéves tendencia, hogy a nyugdíjak vásárlóereje egyik visegrádi országban sem konvergál az uniós átlaghoz. A négy ország közül pedig egyedül hazánkban csökkent 2008-ról 2018-ra az öregségi nyugdíjak európai összehasonlításban számított vásárlóereje (55-ről 51 százalékra). Az öregségi nyugdíj összegének számítása 2020-ban. Az adatok szerint 2018-ban az uniós (EU27) havi öregségi átlagnyugdíj 1200 eurót tett ki, 25 százalékkal (mintegy 240 euróval) többet, mint 2008-ban.
A havi nettó átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a "valorizálás" folyamata). Így a 2020-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2018-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2019. évi nettó átlagkereseti szinthez igazítanak. Nyugdíjszámítás 2020: eszerint alakulnak a számok - Napi.hu. 2021-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2019-ben és előtte elért keresetekre vonatkozi, amelyeket a 2020.