Emiatt a vonatokra, ezekre a kékes-sárgás valamikre, meg az elődeikre, a pöfögő feketékre… Akkor: A János Vitéz a magyar népi költészet egyik vezéralakja, Petőfi Sándor alig pár nap alatt vetette papírra 1844 novemberében. Az elbeszélő költemény eredeti címe a Kukoricza Jancsi volt, de 1845-ben, a Pesti Divatlapban már János Vitézként jelent meg. Az elmondások szerint Petőfi Sándor eredetileg csak a mű nagyjából a felével készült el, de az első felolvasások sikerét követően hozzáírta a Meseországban játszódó részeket is. A 1480 sorból és 27 énekből álló mű 1845. március 6-án került a nagyérdemű elé. A kiállítási tartalomról. és most: Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Táncszínház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina "Mókus" alkotta meg, aki mindezt a kultikus "Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák" zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő.
A ráckevei régi temetőben egy különös útjelző táblán lévő nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat: "Itt nyugszik Horváth Nepomuki János", aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse, János vitéz. Folyt. köv.! Források: Képek:;
Mátyás trónra lépése után kancellárjává nevezte ki és az ország ügyeire nagy befolyást engedett neki. 1463 -ban a zágrábi vármegye kormányzója, 1464 -ben ő és utódai a nagyváradi püspökségben a bihari örökös főispánságot kapták, 1465 februárjában esztergomi érsek lett. A nagy műveltségű főpap ekkor első teendőjének tekintette egy olyan országos intézet alapítását, amely a magyarok szempontjából nélkülözhetővé teszi a külföldi egyetemek látogatását. Saját költségén Pozsonyban letette egy négy karból álló egyetem alapjait (1465, Academia Istropolitana), amelynek tanszékeire külföldi főiskolák nevezetesebb tudósait nyerte meg. Ugyanakkor Esztergomban fényes palotát emeltetett, kép- és könyvtárt alapított. Kétségtelen, hogy a tudományokat és művészeteket magánvagyonából is támogatta, de bőkezű pártfogása főleg Vitéz János befolyásának volt köszönhető Mátyás király által. A bensőséges viszony azonban a király és a prímás között nem volt állandó. VárheyiNikoletta. Mátyás király a pápa és a főpapok buzdítására indította meg a csehországi háborút, rendkívüli terheket rótt a főpapokra; súlyos adókat vetett ki rájuk és Vitéztől elvonta a pénzverdékből járó jövedelmét.
Okostankönyv
Rómába érkezése után a pápa kezéből kapta meg az akkor legmagasabb kitüntetést, a Krisztus-rend Gyémántcsillag rendjét, amelyet később végrendeletében Piringer Juliskára hagyott. Ez a gyémántcsillag a székesfehérvári egyházi gyűjteményben látható. Napóleon bukása után János megelégelte a 22 évi katonai szolgálatot és nyugdíjazását kérte. Ekkor mindössze 41 éves volt. Milanóban még megfestette saját portréját, majd hintón visszament szülővárosába Ráckevére. János vitéz kód tartalom. Elsőként Juliskát kereste, aki időközben házasságot kötött Gáspár János vízimolnárral, és egy kisfiúk született, akit Jánosnak neveztek. A kapitány eltemette lelkében a régi szerelmet, de életük hátralévő része végig szoros barátsággá vált, amit 1845-ben írott végrendelete is tükröz. "Gáspár Jánosnénak született Piringer Juliannának hagyom…. a kapitányi portrémat a fekete rámában, s ……minden fenn maradó pénzemet s a Krisztus és Armádia Keresztem. "Ezüst sarkantyús csizmáját pedig Juliska fiára hagyta. (Az arckép a ráckevei Árpád Múzeum tulajdonába került).