A washingtoni Watergate épületegyüttes, a betörés helyszíne A Watergate-botrány (vagy "Watergate-ügy") amerikai politikai botrány és krízis volt az 1970-es években, ami Richard Nixon elnök lemondásához vezetett. Az esetet arról a washingtoni hotelről nevezték el, ahol az ügyet elindító betörés történt. A történetet 1976-ban megfilmesítették Az elnök emberei címen Dustin Hoffman és Robert Redford főszereplésével. A botrány kirobbanása [ szerkesztés] 1972. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből - kulfold.ma.hu. június 17-én Washingtonban a Watergate irodaházban tetten értek öt személyt, amint a Demokrata Párt választási főhadiszállásán, Larry O'Brien, a Demokrata Párt akkori elnökének irodájában lehallgatóberendezést szerelnek fel. Az esetről a The Washington Post kis hírben számolt be. A hír a legnagyobb amerikai belpolitikai válság kezdetét jelezte, az egyetlen olyan botrányét, amely egy épp hatalomban lévő elnök lemondásával végződött. Az elnököt sokáig "csak" azzal gyanúsították, hogy megpróbálta fedezni az ügyben érintett legközelebbi munkatársait.
[1] Az esküdtszék titokban Nixont is megnevezte, mint nem vádlott bűnrészest. A különleges ügyész lebeszélte az eküdteket a Nixon elleni vádemelésről, azzal érvelve, hogy egy elnök ellen csak hivatalából való távozása után lehet vádat emelni. John Dean, Jeb Stuart Magruder és más személyek akkorra már elismerték bűnösségüket. A Watergate-botrány következtében végül 69 kormánytisztviselőt vádoltak meg és 48-at találtak bűnösnek, [2] köztük az alábbi személyeket: John N. Mitchell, az Egyesült Államok igazságügyi minisztere. Az egytől négy évig terjedő büntetésből 19 hónapot letöltött. [3] Richard Kleindienst, államügyész. Egy hónap börtönbüntetést kapott. [4] Frederick C. LaRue, John Mitchell tanácsadója. Négy és fél hónapot ült le. [5] H. Haldeman, Nixon kabinetfőnöke. Meghalt George Bush, az Egyesült államok 21. elnöke » Független Hírügynökség. Tizennyolc hónapot ült börtönben. [6] John Ehrlichman, Nixon tanácsadója. 18 hónapot ült börtönben. [7] Charles W. Colson, Nixon főtanácsadója. Hét hónapot ült a szövetségi Maxwell börtönben, mellette 5000 dolár pénzbüntetésre ítélték (1974-ben - ez a mai értéken kb.
Pályája Richard Nixon elnöksége idején ívelt fel: 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, ezután egy évig a Watergate-ügy hullámaitól megtépázott Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként tevékenykedett. 1974 őszétől az Egyesült Államok pekingi Összekötő Hivatalát vezette, 1976-tól egy évig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élén állt. 1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvención Ronald Reagan őt választotta alelnökjelöltjévé. Usa elnöke 1973 for sale. Alelnök lett A választási sikert követően, 1981. január 20-án George Bush az Egyesült Államok 43. alelnökeként tette le a hivatali esküt, és két elnöki cikluson át lojálisan képviselte a reagani politikát. Reagan számos jelentős diplomáciai feladattal bízta meg, így 1985-ben, Konsztantyin Csernyenko szovjet pártfőtitkár temetésekor ő folytatta az első megbeszéléseket Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának új főtitkárával. Bush az idők során 74 országban tárgyalt, 1983-ban járt Magyarországon is, ahol később, 1989 júliusában az amerikai elnökök közül elsőként tett hivatalos látogatást.