Sára Sándort szülővárosában, a Galga menti Turán később, családi körben helyezik végső nyugalomra. Lugossy László filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja beszédet mond Sára Sándor búcsúztatásán Forrás: MTI/Soós Lajos Lugossy László felidézte: Sára Sándor a Duna Televízió vezetőjeként ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen is találkozzon a határon túli magyarokkal, akikhez a műsorokkal minden nap eljutott. Hozzátette: az összetartozás televízióját vezette, ezért is adományozta az UNESCO a legjobb kulturális televízió díját a Duna TV-nek. "Filmjeiben szigorúság, személyiségéből szeretet, közvetlenség, megbízhatóság és határtalan életkedv áradt" - mondta a barátjától búcsúzó rendező. Kovács Géza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezetője, mint a Feldobott kő Alapítvány elnöke emlékezett Sára Sándorra. Kiemelte: Sára Sándor halálával mérhetetlen veszteség érte a magyar és egyetemes film- és fotóművészetet. "A turai, ikladi, aszódi gyermekévek, a Galga menti szelíd tájak, a földet művelő parasztemberek érlelték meg a későbbi tántoríthatatlan művészt, akinek halálával most egy hatalmas, fölénk magasodó életmű zárul le.
Egy korábban elképzelhetetlen valódi közszolgálati, sőt kulturális televíziót épített föl a munkatársaival. Szakmai elképzelései igazolásaként 1999-ben az UNESCO a csatornának ítélte a Világ legjobb kulturális televíziója címet – hangsúlyozták a közleményben, felidézve, hogy Sára Sándor szoros együttműködést valósított meg a Duna Televízió és a dokumentumfilmeket gyártó Dunatáj Alapítvány között, és ő hívta életre 1995-ben a fiatal filmesek számára filmkészítési lehetőséget biztosító Duna Műhelyt is, illetve a hazai és határon túli magyar televíziósok-filmesek szakmai továbbképzésére 2000-ben az ő kezdeményezésére alapították a Dunaversitas Egyesületet és a Lakitelki Filmszemlét. Szülőföldje, a Galga-mente támogatására Tura városával művészeti alapítványt hozott létre. A Magyar Művészeti Akadémiánál, amelynek 2011-től volt rendes tagja, Sára Sándor kezdeményezte az 53 magyar film, majd a 100 magyar dokumentumfilm című vetítéssorozatot, amelyen 2012 novembere óta sok száz fiatal ismerhette meg a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásait és még élő alkotóit.
Elmondta, hogy Csoóri Sándor versei nem politizálódtak át, a versírást a személyiség nagy kalandjának tekintette, éppen ezért volt népszerű egyenletesen művészi kidolgozású lírájában, valamint heves és szókimondó cikkeiben, a nyílt társadalom bírálatban is. "Az MDF győzelme, az 1989-es pártpolitikai változások után csalódott, kiábrándult a politikából, sokkal nagyon szabadságot, egyenlőséget, népi országirányítást, az ellenzékkel őszintébb, azonos célú világot, parlamentet várt. Ez közéleti verseiből és új prózáiból is kiviláglott, ahogy írta, a költészetet a sorsának tekintette, a jót akarta, az igazi életet az igaztalan, hazug élettel szemben" - fejtette ki Tornai József. Balog Zoltán: Csoóri Sándor mindig a magyarokkal volt Csoóri Sándor mindig a magyarokkal volt - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor költő, író, filmalkotó temetésén szerdán az Óbudai temetőben. A szertartáson Csoóri Sándor családtagjai, pályatársai, tisztelői között jelen volt a kormány képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet több tagja.